Két napfogyatkozást is megörökített a Curiosity marsjáró

A marsi napfogyatkozások nem olyan drámai események, mint a mi földi fogyatkozásaink, mivel a Mars két aprócska holdja, a Phobos (22,5km) és a Deimos (12,4km) lényegesen kisebb látszó átmérővel rendelkeznek, mint ugyanonnan nézve a Nap. A marsi fogyatkozások során azt láthatjuk (köszönhetően a felszínen dolgozó eszközeinknek), hogy valamelyik holdacska átvonul a Nap előtt, s ennek során a Nap egy részét eltakarja, sötét foltként látjuk a fényes napkorongban a holdacska sziluettjét.

Szerencsére a Curiosity marsjáró kameráját előrelátóan felszerelték olyan speciális szűrővel is, amelyen keresztül a napfény erejét visszafogva láthatóvá válik a kis holdacskák alakja. A Jet Propulsion Laboratory beszámolójában tette közzé, amint március 17-én a Deimos apró foltja vonult át a napkorong előtt, majd március 26-án a Phobos már jóval nagyobb részt takart ki. A fogyatkozásokat a Curiostiy árbockamerája rögzítette.

A marsjáró, amellett, hogy a magukat a fogyatkozásokat megörökítette, március 25-én napnyugtakor a navigációs kamerájával sikeresen rögzítette azt is, amint elsötétül kissé a marsi táj és légkör egy akkori fogyatkozás ideje alatt. Ezt a fogyatkozást közvetlenül nem látta a rover kamerája, mivel a Nap ekkor már egy domb takarásában volt, de a Phobos átvonulása nyomán kissé elsötétült tájat meg tudta örökíteni.

Ezek a jelenségek, hasonlóan a napkelték és napnyugták képeihez, vagy a marsi időjárás eseményeihez, mind olyan hatásúak, amelyek révén közelebbinek érezzük a Marsot a magunkhoz, hisz az itthonról jól ismert, hétköznapi események ottani megfelelőjét láthatjuk a felvételeknek köszönhetően.

A marsjárók korai története idején még nem voltak precíz ismereteink a holdacskák pályáiról, így az első kísérlet során, amikor egy fogyatkozást szerettek volna megörökíteni, az nem a rover helyszínén, hanem onnan 40 km távolságban volt látható (ezt utólagosan tudták kiszámítani). Később, a számtalan mérést és megfigyelést követően pontosabb pályaadatok álltak már rendelkezésre a holdakról, így precízebb számításokat lehetett végezni, s közel 50 alkalommal is fotóztak már napfogyatkozásokat a marsi roverek az elmúlt évek során.

A holdak mozgása folyamatosan változik is egyébként, mivel mind a Mars, mind a Jupiter gravitációja hat rájuk, így nem annyira könnyű feladat a fogyatkozások előrejelzése, mint nálunk, a Földön.

Eddig 8 alkalommal rögzítette valamely rover a Deimos átvonulását a Nap előtt, és kb. 40 esetben sikerült a Phobos okozta fogyatkozást lefotózniuk a marsjáróknak. A Mars Express keringő szondáról pedig már fotózták a Phobos vetette árnyékot is a Mars felszínén.

A Phobos 8 óránként kerüli meg a Marsot, a Deimosnak pedig 30 órára van ehhez szüksége, így sokkal gyakrabban alakulhat ki a Marson megfelelő helyzet ahhoz, hogy valamelyik holdacska épp a napkorong előtt vonuljon át egy adott helyszínről nézve.