Afrikából vándorolhatott új hazájába a négylábú bálna-előd
A cetek evolúciója hihetetlennek tűnő, mégis igaz történet: a kis méretű, sokakat a rágcsálókra emlékeztető állatokból évmilliók leforgása alatt valódi óriások váltak.
A téma a mai napig rendkívül népszerű az emlősökkel foglalkozó őslénykutatók körében. Egyik legkorábbi képviselőjük szóra bírt kövületei újabb fejleményekkel szolgálhattak törzsfejlődésükkel kapcsolatban.
A Current Biology által publikált tanulmányt a Dr. Olivier Lambert vezette nemzetközi csapat jegyzi. A Peregocetus pacificus megkövesedett maradványai Peru déli partvidékéről kerültek elő még 2011-ben. Hasonló teremtmények fosszíliáival ezt megelőzően jobbára Ázsiában, pontosabban Pakisztánban és Indiában találkoztak, így a lelet különösen nagy jelentőségűnek számít.
A bálnák elődje a középső eocén idején, hozzávetőlegesen 43 millió évvel ezelőtt élhetett. Minden bizonnyal félvízi életmódot folytathatott – pataszerű képződményekben végződő ujjai között úszóhártya feszülhetett, farkának csigolyái pedig a vidrákéra vagy hódokéra hasonlítanak. A körülbelül négy méter hosszú ragadozó étlapján különféle halak szerepelhettek.
A felfedezés megerősíteni látszik a paleontológusok azon feltevését, miszerint a cetek ősei Afrika nyugati feléről kiindulva, az Atlanti-óceánt átszelve vethették meg lábukat a dél-amerikai kontinens földjén, majd onnan később észak felé vándoroltak. Mint azt a szakértők elmondták, a két földrész között csak feleakkora lehetett a távolság, mint manapság.
Írta: Fejes Valentin