Az Univerzum legősibb molekulájának nyomára bukkantak
![](https://ng.24.hu/themes/natgeo/images/logo.png)
Néhány százezer évvel az ősrobbanás után a Világegyetem kellően lehűlt ahhoz, hogy elkezdjenek létrejönni az első atomok, majd molekulák.
![](https://ng.24.hu/uploads/2019/04/andromeda-galaxy-755442_1280-e1555576837173.jpg)
A szakértők régóta vizsgálják az ősi molekulák laboratóriumban előállított mását, a modern Univerzumban ugyanakkor ez idáig nem sikerült az anyagok nyomára bukkanni. Kutatók egy csoportja azonban a közelmúltban áttörést ért el – írja a Live Science.
A szakértők egy repülőgépen utazó teleszkóp segítségével 3000 fényévre észlelték a hélium-hidrid ion (HeH+) jelét. A kutatók úgy vélik, hogy a molekula ugyanolyan körülmények között jött létre, mint az első molekulák. Bár a HeH+ a mai Földön kevésbé meghatározó, mégis ezzel az ionnal kezdődött az Univerzum kémiájának kialakulása.
Az anyag bolygónkon savként viselkedik, és először 1925-ben állították elő laboratóriumban. Mivel a molekula a két leggyakoribb atomból épül fel, a szakértők régóta úgy vélik, hogy ez volt a Világegyetem első molekulája. Ugyan magukat az első ionokat nem tudják azonosítani, a kutatók igyekeznek olyan anyagokat találni a modern Univerzumban, amelyek a leginkább hasonlíthatnak ezekre a molekulákra. Ehhez életük végén járó Nap-szerű csillagokat keresnek, amelyek képesek előállítani az érintett anyagokat.
A távcsővel ellátott SOFIA (the Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) 2016-ban több repülést is végzett, hogy megvizsgálja a 3000 fényévre fekvő csillagködöt, az NGC 7027-et. Az objektum közepén fekvő csillag az égbolt egyik legforróbb pontja. A szakértők szerint a HeH+ infravörös jelének észlelése az első bizonyíték arra, hogy az anyag a modern Világegyetemben is fellelhető.