Az Univerzum legősibb molekulájának nyomára bukkantak
Néhány százezer évvel az ősrobbanás után a Világegyetem kellően lehűlt ahhoz, hogy elkezdjenek létrejönni az első atomok, majd molekulák.
A szakértők régóta vizsgálják az ősi molekulák laboratóriumban előállított mását, a modern Univerzumban ugyanakkor ez idáig nem sikerült az anyagok nyomára bukkanni. Kutatók egy csoportja azonban a közelmúltban áttörést ért el – írja a Live Science.
A szakértők egy repülőgépen utazó teleszkóp segítségével 3000 fényévre észlelték a hélium-hidrid ion (HeH+) jelét. A kutatók úgy vélik, hogy a molekula ugyanolyan körülmények között jött létre, mint az első molekulák. Bár a HeH+ a mai Földön kevésbé meghatározó, mégis ezzel az ionnal kezdődött az Univerzum kémiájának kialakulása.
Az anyag bolygónkon savként viselkedik, és először 1925-ben állították elő laboratóriumban. Mivel a molekula a két leggyakoribb atomból épül fel, a szakértők régóta úgy vélik, hogy ez volt a Világegyetem első molekulája. Ugyan magukat az első ionokat nem tudják azonosítani, a kutatók igyekeznek olyan anyagokat találni a modern Univerzumban, amelyek a leginkább hasonlíthatnak ezekre a molekulákra. Ehhez életük végén járó Nap-szerű csillagokat keresnek, amelyek képesek előállítani az érintett anyagokat.
A távcsővel ellátott SOFIA (the Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) 2016-ban több repülést is végzett, hogy megvizsgálja a 3000 fényévre fekvő csillagködöt, az NGC 7027-et. Az objektum közepén fekvő csillag az égbolt egyik legforróbb pontja. A szakértők szerint a HeH+ infravörös jelének észlelése az első bizonyíték arra, hogy az anyag a modern Világegyetemben is fellelhető.
Összefüggés lehet a Parkinson-kór és a zajszennyezés között
Újabb vizsgálat igazolja, hogy a közúti zaj negatívan hathat egészségünkre.
Egyszerű étkezési szokás védheti az időskori agyat
Egy új elemzés megerősíti: nem mindegy, hogy mikor eszünk.
A Naprendszer legpokolibb holdjába kukkantott be a NASA űrszondája
A Jupiter Io nevű holdjára egészen szélsőséges vulkanizmus jellemző.
85 millió éves kígyó kövületére bukkantak
A lelet egyik különlegessége, hogy három dimenzióban, rendkívül jó állapotban konzerválódott.
Baktériumoktól hemzseghetnek konyhai szivacsaink
A konyhai szivacsnak nem kell büdösnek vagy láthatóan elhasználtnak lennie ahhoz, hogy kórokozók tanyázzanak benne.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
