Az ételfüggőség idegrendszeri alapjai

Az idegtudomány egyes eredményei szerint a magas energiatartalmú ételek az addiktív kábítószerekhez (pl.: ópiátok, kokain, amfetaminok) hasonló viselkedéses jelenségeket és az idegrendszert érintő fiziológiai változásokat idéznek elő.

Az addiktív kábítószerek viselkedésre gyakorolt hatását kísérletesen a megerősítéses tanuláson alapuló eljárásokkal lehet tetten érni. A megerősítéses tanulás során egy megerősítő (vagy jutalom) megszerzését szolgáló cselekvést tanul meg elvégezni a kísérleti állat. A jutalom lehet például élelem, a párzás lehetősége, de akár kábítószerek, vagy az agy bizonyos pontjainak elektromos ingerlése is. Ez utóbbi jelenség segített feltárni a jutalmak feldolgozásának idegrendszeri hátterét, a jutalmazó rendszert, ami a dopamin nevű jelátvivő segítségével végzi a dolgát

A jutalmazó rendszerhez tartozó dopamint felszabadító sejtcsoportok és kapcsolataik az emberi agyban.

Forrás: Wikimedia

Az addiktív kábítószerek jellegzetes változásokat idéznek elő a kísérleti állatok viselkedésében: egyre intenzívebben hajlandók dolgozni (például pedált nyomkodni) a kábítószer megszerzéséért, amiből egyre többet is fogyasztanak. Ez összefügg a dopaminerg jelátvitelben bekövetkező elváltozásokkal: bizonyos agyterületeken lecsökken a dopamin felszabadulásának hatása, tehát feltehetőleg egyre intenzívebb ingerlés (pl. több drog) kell a kellemesnek ítélt állapot eléréséhez.

2010-ben Johnson és Kenny eredményei vetették fel először, hogy a magas energiatartalmú ételek az addiktív kábítószerekhez hasonlóan módosítják a dopaminerg jelátvitelt. A kísérletek során a patkányok egy része korlátlanul hozzáfért szalonnához és cukormázhoz. Ezeknek az állatoknak folyamatosan gyarapodott a testtömege és a jutalmazó rendszerük működése is megváltozott: ugyanazokon az agyterületeken csökkent le a dopamin hatása, mint a különféle kábítószerek fogyasztása esetén.

Azóta újabb kísérleti eredmények is alátámasztják, hogy az addiktív drogok és a magas energiatartalmú ételek rendszeres fogyasztása hasonlóan befolyásolja az idegrendszer működését és így a viselkedést is. Elképzelhető tehát, hogy egy heroinfüggő és egy ételfüggő problémáinak ugyanaz az idegrendszeri mechanizmus az alapja, így lehetséges, hogy a jövőben hasonló módszerekkel lesznek kezelhetők, bár ahhoz még komoly előrelépésekre lesz szükség az idegtudomány területén.

Írta: Reichardt Richárd