Az ételfüggőség idegrendszeri alapjai
Modern társadalmunkban a szenvedélybetegségeknek újabb változataival találkozhatunk, közülük most az ételfüggőség idegrendszeri hátterét nézzük meg.
Az idegtudomány egyes eredményei szerint a magas energiatartalmú ételek az addiktív kábítószerekhez (pl.: ópiátok, kokain, amfetaminok) hasonló viselkedéses jelenségeket és az idegrendszert érintő fiziológiai változásokat idéznek elő.
Az addiktív kábítószerek viselkedésre gyakorolt hatását kísérletesen a megerősítéses tanuláson alapuló eljárásokkal lehet tetten érni. A megerősítéses tanulás során egy megerősítő (vagy jutalom) megszerzését szolgáló cselekvést tanul meg elvégezni a kísérleti állat. A jutalom lehet például élelem, a párzás lehetősége, de akár kábítószerek, vagy az agy bizonyos pontjainak elektromos ingerlése is. Ez utóbbi jelenség segített feltárni a jutalmak feldolgozásának idegrendszeri hátterét, a jutalmazó rendszert, ami a dopamin nevű jelátvivő segítségével végzi a dolgát
Az addiktív kábítószerek jellegzetes változásokat idéznek elő a kísérleti állatok viselkedésében: egyre intenzívebben hajlandók dolgozni (például pedált nyomkodni) a kábítószer megszerzéséért, amiből egyre többet is fogyasztanak. Ez összefügg a dopaminerg jelátvitelben bekövetkező elváltozásokkal: bizonyos agyterületeken lecsökken a dopamin felszabadulásának hatása, tehát feltehetőleg egyre intenzívebb ingerlés (pl. több drog) kell a kellemesnek ítélt állapot eléréséhez.
2010-ben Johnson és Kenny eredményei vetették fel először, hogy a magas energiatartalmú ételek az addiktív kábítószerekhez hasonlóan módosítják a dopaminerg jelátvitelt. A kísérletek során a patkányok egy része korlátlanul hozzáfért szalonnához és cukormázhoz. Ezeknek az állatoknak folyamatosan gyarapodott a testtömege és a jutalmazó rendszerük működése is megváltozott: ugyanazokon az agyterületeken csökkent le a dopamin hatása, mint a különféle kábítószerek fogyasztása esetén.
Azóta újabb kísérleti eredmények is alátámasztják, hogy az addiktív drogok és a magas energiatartalmú ételek rendszeres fogyasztása hasonlóan befolyásolja az idegrendszer működését és így a viselkedést is. Elképzelhető tehát, hogy egy heroinfüggő és egy ételfüggő problémáinak ugyanaz az idegrendszeri mechanizmus az alapja, így lehetséges, hogy a jövőben hasonló módszerekkel lesznek kezelhetők, bár ahhoz még komoly előrelépésekre lesz szükség az idegtudomány területén.
Írta: Reichardt Richárd
Fizikai rendszerként pulzálnak a hangyabolyok
Egy új matematikai modell segíthet megérteni, hogy miként válik szinkronizálttá egy hangyakolónia.
Tovább élünk, de nem feltétlenül egészségesebben
Ahogy világszerte nő a várható életkor, az új kihívást az jelenti, hogy az egészségben töltött évek számát is növelni tudjuk.
Egy kutyaév tényleg hét emberi évnek felel meg?
Máig él az elképzelés, amely szerint a kutyák életkora egy egyszerű szorzással emberi életévekre „váltható”.
Ügyes módszerrel hosszabbítják meg a Voyager-űrszondák élettartamát
A két Voyager-szondának egyre fogy az energiája, a szakértők pedig alternatív módszerekkel próbálnak takarékoskodni.
Szinte hetente kerülgetik egymást a SpaceX műholdjai
Az egyre duzzadó Starlink műholdállomány az elmúlt évben 355 000 elkerülő manővert hajtott végre, az ütközés csak idő kérdése lehet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
