Különleges fotóval ünneplik a Hubble évfordulóját

1990. április 24-én startolt a Discovery űrsikló fedélzetén a felülmúlhatatlanul fontos munkát végző Hubble-űrteleszkóp. Az évforduló méltó megünneplésére a csillagászok a Hen 2-104 jelű objektumról készítettek felvételeket, ez a Kentaur csillagképben, vagyis a déli féltekéről látható, 7000 fényév távolságban van tőlünk. Az objektumot közkeletű néven Déli-Rák-ködnek is szokták nevezni, mivel alakja emlékeztet a híres, ám az északi féltekéről látható Rák-ködére.

Az objektumról földi távcsövekkel készült felvételeken a ködösség külső, homokórához hasonló alakzata látható csupán, a Hubble felvétele azonban feltárt egy kisebb, a ködösség közepében helyet foglaló fényes alakzatot is.

A köd középpontjában két csillag foglal helyet (ezeket a képen a nagy fényességű gáz elfedi), az egyik egy vörös óriáscsillag, a másik pedig egy fehér törpecsillag. A felfúvódott vörös óriás az élete vége felé jár és rengeteg forró gázt dob le magáról. A kisebb fehér törpe már végstádiumú csillag, ez egy korábbi vörös óriásból alakult ki, miután az a forró gázrétegeit levetette, magába roskadt, és apró, forró csillagként tovább világít még. A haláltusája során a csillagról ledobott forró gázok ölelik körbe magát a csillagot, ez a gáz folyamatosan tágul, és válik olyan a ködösséggé, amilyet a Hubble is megörökített.

A két csillag ez esetben ugyan nincs túlzottan közel egymáshoz, ám a vörös óriás levetett gázainak egy részét így is magához vonzza a fehér törpe, a gáz egy, a két csillag közt lévő lapított korongban kering, s a fehér törpe felszínére igyekszik. Egy idő után „túlcsordulva” a fehér törpe is ledobja magáról ezt az anyagot, a robbanásszerű eseményből született meg a különleges alakzat. A Déli-Rák-köd esetében két ilyen esemény lehetett a múltban, ezt jelzik a kettős körül látható ködösségek, s elképzelhető, hogy majd a jövőben újabb táguló „homokóra” alakul ki a kettős rendszerben.

A Hubble már 1999-ben is megörökítette a ködösséget, majd 2019 márciusában ismét, ám ekkor már a legélesebb képet adó kamerájával, és számos szűrő segítségével készültek a felvételek. A színszűrők révén a forró gáz elemi összetevői váltak láthatóvá: a vörös a kén, a zöld a hidrogén, a narancs a nitrogén, a kék pedig az oxigén jelenlétét mutatja a táguló gázfelhőben. A rák lábaira emlékeztető fénylő sávok olyan térrészeket jelölhetnek, amelyekben vagy a korábban a vörös óriásról levetett gázfelhők, vagy csillagközi gáz- és por található.

Reméljük, hogy a már sok viszontagságot megélt 29 éves Hubble további felfedezések sokaságához járul majd még hozzá a jövőben is.