Ne hagyjuk figyelmen kívül a kóros hajhullást!

Hosszabb betegség vagy kórházi kezelés után is tapasztalható erősebb hajhullás, illetve a szülést követő három hónapban jelentkező hajvesztés is jellegzetes, ám ez csupán egy átmeneti, néhány hétig tartó folyamat, ami magától rendeződik. Ezekkel ellentétben azonban ha tartósan, hónapokon keresztül nagy a hajvesztés, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Minél hosszabb ideig áll fenn ez az állapot, annál kisebb a gyógyulás esélye, ezért nagyon fontos, hogy már a kezdeti tünetek észlelésénél kérjünk segítséget – tájékoztatott Dr. Sárdy Miklós a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója.

Az úgynevezett foltos hajhullás minden száz emberből kettőnél kialakulhat élete során, jellemzően inkább tinédzser és fiatal felnőttkorban. Ez egy igen erős pszichés stresszel terhelt időszak, ami a betegség egyik rontó tényezője – magyarázta az igazgató. A foltos hajhullás következtében rövid időn belül csupasz kerek vagy ovális foltok jelennek meg a fejbőrön, ehhez társulhatnak autoimmun pajzsmirigybetegségek, illetve egyéb autoimmun betegségek, mint például a vitiligo (festékhiány) vagy a cöliákia (lisztérzékenység). Az immunrendszer megtámadja a szőrtüszők hámját, így azok nem tudnak szőrszálat termelni, ezért hullik foltokban a haj vagy a szőrzet – magyarázza Dr. Sárdy Miklós.

Ha a naponta kihullott hajszálak száma meghaladja a százat, hajmosás, fésülködés után szokatlanul sok haj marad a lefolyóban vagy a fésűn, esetleg reggel a párnán, és ez a folyamat több hónapig fennáll, mindenképpen forduljunk bőrgyógyászhoz.

A bőrgyógyász egy úgynevezett hajhúzós teszttel állapítja meg, hogy a hajhullás kórosnak számít-e. A vizsgálat lényege, hogy legalább 48 órával a hajmosás után a szakorvos megragad egy 50-60 hajszálból álló tincset, majd egy határozott mozdulattal meghúzza a hajat. Ha a megfogott hajszálak több mint 10 százaléka ilyen módon kihúzható, azaz ha 5-6 szálnál több marad a kezében, akkor szükséges tovább vizsgálódni. A tesztet követően szabad szemmel és dermatoszkóppal is vizsgálják a fejbőr állapotát: normális vagy esetleg gyulladt, hámlik vagy korpás, heges, van-e gombás fertőzésre utaló jel? Dr. Sárdy Miklós kifejtette: az eszközzel pontosan meghatározható, hogy az adott bőrfelületen a hajhagymák mennyire épek, megvannak-e a szőrtüszők, ha igen, mekkora méretűek, mennyire sűrűn állnak, illetve van-e bennük hajszál.

Ezután az orvos a tüneteknek alapján írja elő a kezelést. Ez történhet vényköteles készítménnyel (ún. glukokortikoszteroid tartalmú oldatokkal vagy krémekkel), ha pedig ez nem bizonyul hatékonynak, akkor következik a belső gyógyszeres kezelés. Lehetőség van még ultraibolya fényterápiára (a szoláriumhoz hasonló elven működő, de precízen adagolható UVA-sugárforrást használó kezelés), immunmodulációs terápiára, illetve használnak úgynevezett immunszupresszív, az immunrendszert fékező kezelést is. Ez abban az esetben nyújthat elsősorban segítséget, ha a folyamat nagyobb területet érint. Kisebb területekre injekcióval viszik be az anyagot, súlyos, nagy kiterjedésű esetekben pedig szájon át szedett tablettáktól remélhető csak javulás vagy gyógyulás. Dr. Sárdy Miklós hozzátette: a kezelés hossza egyénileg változik, és időnként előfordulhat, hogy még a leghatékonyabb terápia sem tudja megakadályozni a foltos hajhullás kiújulását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a foltos hajhullás jól kutatott terület, és a betegek többségénél hamar megtalálják a hatékony terápiát.

Forrás: semmelweis.hu