Kína 10 éven belül saját holdbázist akar
Kína évek óta többször megemlítette már, hogy embert fog küldeni a Holdra, eddig azonban még konkrétumok nélkül.
2019. április második felében a Kínai Űrügynökség (CNSA) egyik vezetője bejelentette, hogy 2029-ig megépítik a Hold déli sarkvidékén az első tudományos kutatóbázisukat, ahol kínai űrhajósok dolgoznak majd. A hírt a Xinhua hírügynökség hozta nyilvánosságra.
Kína 1970-ben lépett be az űrkorszakba, amikor első saját műholdját saját rakétán bocsájtotta fel, az első űrhajóst (tajkonautát, ahogy ők nevezik) 2003-ban küldték a világűrbe. Két kis méretű kísérleti űrállomást is sikeresen üzemeltettek.
Addig azonban egy mintagyűjtő szondát, a Csang’e-5 nevűt küldik majd a Holdra még 2019-ben (eredetileg 2017-ben szerették volna), a visszahozott kőzetmintákat pedig Mao Ce-tung szülővárosában, Saosanban fogják tárolni.
Jelenleg az USA után Kína költ legtöbbet űrkutatásra, az országimázsuk része az egyre gyorsabban fejlődő űrtechnika. 2020-ban a Marsra is szeretnének majd egy szondát indítani.
A kínai holdbázisról szóló bejelentés alig egy hónappal az amerikaiak 2024-es emberes holdutazásának bejelentése után érkezett, ez a két ország rivalizálását is jelzi. A Hold sarkvidékei szolgálnak célpontul a jövőbeli tartós emberi jelenlétet jelentő holdbázisoknak, mivel e területek krátereiben a mérések alapján viszonylag sok vízjég lehet. Kína űrügynöksége két évvel ezelőtt még az Európai Űrügynökséggel közös holdbázisban gondolkodott és tárgyalásokba is kezdett akkor a két szervezet.
A biológiailag lebomló PLA se környezetbarát
A PLA-t, vagyis a politejsav alapú műanyagot eddig ártalmatlannak vélték, azonban egy új kutatás ezzel ellentétes eredményre jutott.
Tömegmérés gravitációs lencsézéssel
Egy kutatócsoport egy kvazárt tartalmazó galaxis tömegét mérte meg gravitációs lencsehatás segítségével.
Emiatt esznek füvet a kutyák
Szinte minden kutyagazdi ismeri e szokásukat, a kutyák több mint 80 százaléka szokott rendszeresen legelni.
Összeköt és elválaszt
Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
