Rekordmagasságú, fából készült felhőkarcoló

Az elnevezés a német fa (Holz) és magas (hoch) szavak kezdőbetűiből ered, ezzel is utalva a merész ötletre, a természetes építőanyag választására.
A 84 méterig nyújtózkodó bécsi magas épület lekörözi a melbourni The Forte Developmentet és a bergeni Trehus tornyot. Kiélezett a verseny, az állás évről évre változik.  Az új bécsi építmény csupán 24 emelet, ám különlegessége, hogy 76 százalékban fából készül, és ez rendkívüli újítás. Hibrid épületről van szó, a beton adja a vázat, amelyet a fával kívülről és belülről felöltöztetnek. Az öt részből álló komplexum tornyain dolgoznak jelenleg. Az épületegyüttest három fázisban húzzák fel, 2016 óta tartó munkát 2019 júniusában szeretnék befejezni, és részben átadni használatra.  Sőt, néhány bérlő februárban be is költözhetett, köztük vannak a HoHO Wien gazdái, Günter Kebler, tulajdonos és Caroline Palfy, projektvezető. Az épületben a Gate9 – Holistic Health Club egészségközpont szintén berendezkedhetett. A toronyházban szálloda, étterem, irodahelyiségek és lakások kapnak helyet a különböző szinteken. Az építkezés már a hajrában tart, a kivitelezők hetente húznak fel egy új emeletet köszönhetően a modern és gyors új eljárásnak.

Forrás: HoHo Wien

Az újító elgondolás az építőanyag választásban nem is olyan meglepő tudván, hogy Ausztriában, vidéken hagyományosan fából építkeznek, a faiparnak a nemzeti gazdaságban főszerepe van. A toronyház építésénél egy innovatív technológiát vetnek be: CLT (cross laminated timber) elemekből, azaz rétegeragasztott falpanelekből rakják össze az épületet.

Az eljárást a 90-es években Németországban és Ausztriában találták ki, kiindulva nagy múltú faépítészetük tradíciójából. Ebből a régióból terjedt el, és vált lassan népszerűvé nemcsak Európában, hanem Észak-Amerikában is, ahogy a környezetbarát innovatív technológiák egyre fontosabb szemponttá váltak az építkezések során. Az CLT elemek kidolgozója és népszerűsítője a grazi professzor, Gerhard Schickhofer, aki 2019-ben a svéd királytól veheti majd át munkásságáért a Wallenberg-díjat.

A fapaneleket úgy készítik el, hogy lapokat illesztenek egymás mellé, majd szálirányban elforgatva hozzáragasztanak még egy sort. Minimum 3 rétegűnek kell lennie, de akár tizenhétig is növelhető. Sokféle fafajtát használnak: a fenyőfélék közül lucot vagy vöröset, a lombhullatók közül pedig nyírt, kőrist vagy bükköt. A módszerrel falnyi nagyságú felületeket tudnak előre legyártani, amely aztán könnyen és gyorsan méretre vágható és helyére illeszthető.

A legfontosabb érvek az új technológia választása mellett a fenntarthatóság és környezettudatosság. Sokkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár az építőanyag előállítása mintha üveget vagy acélt használnának. A faanyag újratermelhető erdőgazdálkodásból származik, ahol a kivágott fák helyére újakat ültetnek. Az elbontott épület anyaga pedig újra felhasználható.  A HoHo Wien építésére 800, CLT technológiával készült oszlopot, és 14 400 négyzetméternyi külső borításra használt CLT elemet gyártottak le, a kész fapaneleket 50 teherautó szállította Karintia tartományból a bécsi helyszínre. A projekt vezetőit sokan vádolták, milyen nagy terhet ró az építkezés az osztrák erdőkre, de Carolina Pálfi, a projekt vezetője, megnyugtatta az aggodalmaskodókat : „ Az Ausztriában élő  fák összesen 1 köbmétert növekednek percenként, az egész HoHo Wien projektben felhasznált anyag 1 óra és 17 perc alatt pótlódik az osztrák erdőkben.”

A fapanelek további előnye nagy teherbírásuk, mégis vékony és könnyű szerkezetet adnak az épületnek, és jobban kihasználható tereket biztosítanak. A fa alapvető jellemzője a rugalmassága, ezért jól ellenáll a földrengésnek, csillapítja a rezgéseket.  A CLT falak hő- és hangszigetelése egyedülálló. Tűzállósága ellenőrzött, a rétegelt-ragasztott falpanelekből épült szerkezet akár 90 percig képes ellenállni a pusztító forróságnak.  Caroline Palfy is megerősítette, hogy négy hónapig tesztelték a kockázati tényezőket, folyamatosan kapcsolatot tartva a nagyon szigorú szabályozások mentén dolgozó hatóságokkal.

A fa esztétikailag sokat ad a térhez, a természet közelségének élményét képes megteremteni. Illatával, melegségével kellemes miliőt hoz létre. A természetes anyaggal kialakított belső terek jobb levegőt biztosítanak, ráadásul az életminőségre és az egészségre is kedvezően hatnak. A Hoho Wien projekt megálmodói büszkék mottójukra: „Lejárt a munkaidő, de senki sem szeretne még hazamenni.” A jövő irodáit szeretnék megalkotni, ahol otthonosan érzi magát minden alkalmazott.

Írta: Ádám Eszter