Gyenyiszovai állkapcsot találtak egy tibeti barlangban

A gyenyiszovai ember maradványait eddig egyedül a névadó Gyenyiszova-barlangból sikerült feltárni, a genetikai nyomai alapján azonban valószínűleg egész Ázsiában elterjedt lehetett egykor ez az emberfaj.

Egy most, a Nature hasábjain megjelent, kínai-angol-német kutatás alapján sikerült végre az első, más helyszínen talált csontmaradványról bebizonyítani annak gyenyiszovai voltát. Mivel az eddigi maradványok egészen apró csonttöredékek csupán, nem lehetett olyan alaktani bélyegeket sem azonosítani, amelyekből ellenőrizhető volna számos, ismeretlen eredetű csontmaradvány hovatartozása.

Az ősi emberfaj genetikai nyomai többek közt a mai tibeti őslakosságban is megtalálható, s a fellelt állkapocs darab alapján már csontlelettel is büszkélkedhetnek a tibetiek a nagy magassághoz alkalmazkodást lehetővé tevő gének mellett.
A csontot még 1980-ban találta meg egy, a közeli buddhista kolostorból a 3280m tszf. magasságban lévő barlangba imádkozni térő szerzetes, a vizsgálatát azonban csak 2010-ben kezdték meg a Lancsou-i Egyetem kínai szakemberei. A barlangban azóta kőeszközöket és állati csontokat is találtak, amelyeken vágásnyomok vannak, de az egyelőre nem világos, hogy ezek vajon gyenyiszovai nyomok lehetnek-e.

A kormeghatározás alapján a jobb alsó állkapocsdarab legalább 160 000 éves, ezt a csonthoz tapadt karbonátos kőzet (ami a karsztbarlang alapkőzete) urán-tórium aránya alapján állapították meg. Ez a lelet a Tibeti-fennsíkon eddig talált legrégebbi, 40 ezer éves embermaradványoknál 120 ezer évvel régebbi emberi jelenlétről is tanúskodik.

Próbáltak a csontból, ill. a benne lévő fogakból DNS-mintát kivonni, azonban ez nem volt sikeres, a DNS sajnos már lebomlott állapotban volt. Sikerült viszont az egyik fogból fehérjéket kivonni, s ezek elemzése a DNS-éhez hasonlóan lehetővé teszi az azonosítást, illetve a gyenyiszovai barlangban talált csontmaradványokéval való összevetést. A fehérjék analízise az első, és eddig egyetlen lelőhelyen talált gyenyiszovaiakhoz igencsak hasonló eredményt adott, kizárható volt, hogy neandervölgyi vagy modern ember lett volna, így a tibeti állkapocs gazdáját bátran besorolhatták a gyenyiszovai emberek közé. Az első lelőhelytől több mint 2000 km távolságban talált csontok megerősítik azt is, hogy a gyenyiszovaiak nagy területet népesítettek be Ázsiában.

A csontot számítógépes tomográfia segítségével beszkennelték, illetve elvégezték rajta azokat a méréseket, amelyek segítségével összehasonlíthatóak az arányai, méretei más állkapocsmaradványokéval. A beszkennelt állkapocsról 3D modell is készült számítógép segítségével, s ebből azután már lehetett alaktani következtetéseket is levonni. Számos ázsiai, ismeretlen fajba tartozó korai emberféle lelettel összehasonlítható, és ezek alapján valószínűleg lesznek olyan csontok, amelyekből a mostanihoz hasonló fehérjevizsgálatokkal kideríthető, hogy azok is gyenyiszovaiak lehettek. (Az alaktani hasonlóságok alapján sokkal könnyebb eldönteni egy leletről, hogy érdemes-e belőle a fehérje- vagy régi-DNS mintákat költséges, fáradságos, és nehéz munkával kivonni, elemezni.) Néhány vizsgálatra jelölt csontmaradvány már most is van, remélhetőleg ezekről is hamarosan kideríthetik majd a hovatartozásukat.

Forrás: Égen-Földön-Föld alatt