Hogyan került egy ősi medvekoponya egy elárasztott barlang mélyére?
Búvárok egy csoportja különleges leletekre, egy jégkorszaki medve és egy farkasszerű állat maradványaira bukkant egy víz alatti mexikói barlangban.
A leletek egy rövidfejű medvétől (Arctotherium wingei) és egy farkasszerű ragadozótól (Protocyon troglodytes) származnak – írja a Live Science. Mexikó forró, trópusi környezeteiben ritkán maradnak fenn ilyen jó állapotban az ősi maradványok, a most feltárt csontok ugyanakkor jól konzerválódtak egy mély, víz alatti barlangban. Az állatok feltételezhetően belezuhantak az üregbe, melyet rövidesen el is árasztott a víz.
A szakértőket meglepte, hogy a két faj leletei Mexikóban kerültek elő: az állatok maradványait eddig csak jóval délebbre és északabbra azonosították. A csontokat a Yucatán-félszigeten fekvő Hoyo Negro barlangban találták meg, a környéken már 2007-ben is felfedeztek ősi leleteket, akkor 12-13 ezer éves emberi maradványokra, egy tinédzser lány csontjaira, illetve további állati leletekre bukkantak.
Blaine Schubert, a Kelet-Tennessee-i Egyetem munkatársa és a maradványokat bemutató tanulmány társszerzője szerint a csontok az alacsony oxigénszint miatt konzerválódtak. A kutató hozzátette, az emberi leletek miatt az állati maradványokra eddig viszonylag kevés figyelem irányult, egyes fajokat pedig tévesen határoztak meg.
A friss felfedezések sokat elárulnak a Dél- és Észak-Amerika közti nagy amerikai faunacseréről, amely mintegy 3-2,5 millió éve zajlott. A vándorlás során bizonyos fajok új területeken telepedtek le, ahol egyedi módon fejlődtek tovább.
Napjainkban a rövidfejű medve egyetlen rokona él Mexikóban, a pápaszemes medve (Tremarctos ornatus), amely csak Latin-Amerikában fordul elő.
Feltárták a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün genomját
Az elemzések jó néhány érdekes és igen fontos adattal szolgáltak e különös tojásrakó emlősökről.
A mai paradicsomok kevésbé ellenállóak, mint elődjeik
A paradicsompalánták különösen érzékenyek a leveleket támadó betegségekre, melyek befolyásolhatják a termést, de akár a növény vesztét is okozhatják.
Hazai ökológusok tanulmánya a kocsányos tölgy csemetéinek pusztulásáról
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatói a kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről írtak tanulmányt.
Jura időszaki cápára bukkantak Németországban
A kivételes állapotú maradványokat a híres solnhofeni kőzetek rejtették az elmúlt 150 millió évben.
Kiderült, hogy miért fordul a napraforgó kelet felé
Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgó-virágzat miért néz kelet felé.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
