Bubópestisben halt meg egy mongol házaspár

Bár a pestisről úgy gondoljuk, hogy rég a múlté, ez nem egészen így van. Rendszeresen találkozni a világ különböző pontjain pestissel. Mára azonban nem a városi patkányok bolhái a fő terjesztők, hanem a vadállatokéi, s a leginkább a vidéki környezetben élők számíthatnak rá, hogy megfertőződnek. A legtöbb eset Madagaszkáron fordul elő, de számos eset van 3 közép-afrikai országban, valamint az Egyesült Államokban, Bolíviában, Peruban, Kínában, Mongóliában, Kirgizisztánban és Oroszországban is előfordult a 2010-2015 közti adatok alapján.

Néhány napja Mongólia északnyugati részén, Ölgij városában egy házaspár halálát bubópestis okozta – állapították meg a hatósági szakértők, a pár után 4 gyerek maradt árván. Mongóliában a pestist a mormoták terjesztik, s bár tiltott ezen állatok vadászata és fogyasztása, úgy tűnik, a tiltás kevés. Az elhunyt férfi mormotára vadászott, majd feleségével el is fogyasztották az állatot, számolt be az esetről a Siberian Times.

A területen élő mormotafaj, a tarbagán (Marmota sibirica) régóta a hagyományos helyi gasztronómia része, az óvatos állat vadászata a legtöbb esetben az ürege kiásása révén lehet csak sikeres, így viszont a vadásznak jó esélye van közeli kapcsolatba kerülni a mormota bolháival is. Az egyelőre viták tárgya, hogy a bolhák csípése révén, puszta kontaktussal, vagy a fertőzött állat elfogyasztásával is el lehet-e kapni a mormotáktól a pestist. A tarbagán az IUCN besorolása alapján veszélyeztetett fajnak minősül, egyedszáma csökkenőben van, az erősen szabdalt élőhelye és a korábbi túlvadászása miatt.

A házaspárral 158 fő lépett kontaktusba a vadászat után, így őket mind megvizsgálták és megfigyelés alatt is tartják. A városból indult repülők utasait is egyenként ellenőrizték a járványügyi szakemberek.

A pestisbaktérium elektronmikroszkópos felvétele.

Forrás: Wikipedia

A pestist, ha azonnal elcsípik, antibiotikummal tökéletesen lehet gyógyítani, a bubópestis 30-60 százalékban, a tüdőpestis 100 százalékban öl kezelés nélkül. A betegség 1-7 napos lappangási idő után okoz tüneteket. A WHO adatai alapján 2010-15 közt a világon összesen 3248 pestises eset fordult elő, ebből 584 volt halálos. Pillanatnyilag Madagaszkáron, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Peruban fertőződtek meg a legtöbben.  Óceánia kivételével mindenhol előfordul, ám a fertőzés esélye ott a legnagyobb, ahol az emberek s a kórokozót terjesztő állatok osztoznak az élőhelyen. Gyakorlatilag egyedül Madagaszkáron ölt járványos formát, és ott is évszakhoz kötötten. Az USA középnyugati és nyugati államaiban a prérikutyák illetve az ürgék a hordozó-terjesztő állatok, így a velük, s a bolháikkal való találkozás jelenti a fertőződés lehetőségét.
Az állatok bolháin túl a fertőzöttek testnedveivel, ill. tüdőpestis esetén cseppfertőzés útján is terjed.

Egy kutatás alapján maga a pestis is köthető lehet a mormotákhoz. A jégkorszak végén, 22-15 ezer évvel ezelőtt alakult ki egy korábbi, állati tüdőbetegséget okozó baktériumfajból a Yersinia pestis, amikor a tarbagán bolháinak lárvái szaprofágból (növényi állati maradványokkal való táplálkozás) vérszívó életmódra tértek át ezen időszak alatt, s így  képesek lettek a baktérium átadására, amely a mormoták szervezetében vált a pestist okozó fajjá.

A tarbagán bolhája, az Oropsylla silantiewi.

Forrás: RAS (Orosz Tudományos Akadémia)

A 2019. április végén történt két mongol haláleset óta újabb megbetegedésről nem számoltak be az ázsiai országban. Számos turista rekedt a városban, amelyet a hírek szerint legkorábban május 6-án nyitnak majd meg, s ekkor térhetnek haza, akiket eddig a vesztegzár a helyszínen tartott.