Új-Mexikóban élt a T. rex törpe rokona
Az impozáns méretekkel, valamint kifinomult érzékszervekkel rendelkező Tyrannosaurus rex hozzávetőlegesen 65 millió éve, a földtörténeti középkor végén tartotta rettegésben a környéket.
Bár családjának kezdetleges képviselői eltörpültek volna mellette, néhány, a csoportjukat később sikeressé tevő tulajdonság már náluk is megjelent.
A Suskityrannus hazelae megkövesedett maradványait Új-Mexikó nyugati részén találták meg a középső kréta idejéből való, mintegy 92 millió éves kőzetrétegekben. A kövületek két példánytól származnak: az elsőre Robert Denton, a Terracon Consultants geológusa bukkant rá 1997-ben, a másodikra pedig az akkor 16 éves Sterling Nesbitt a Doug Wolfe vezette expedíció során 1998 májusában. Mint arra a kutatók később fényt derítettek, ezek a húsevők fiatalon, hároméves korukban pusztulhattak el.
A medencéjénél egy méter magas, orrától a farka végéig körülbelül három méter hosszú ragadozó a szakértők elmondása alapján alig negyven kilogrammot nyomhatott. Hosszú lábainak köszönhetően fürge vadász lehetett, vélhetőleg kisebb termetű állatokat zsákmányolt. Híres-hírhedt rokonaihoz hasonlóan erős harapásával végezhetett áldozataival, húsukat fűrészes élű fogaival téphette szét. Mocsaras vidéken tengethette mindennapjait, életterét többek között kacsacsőrű hadroszauruszokkal és páncélos dinoszauruszokkal osztotta meg.
Mint azt a paleontológusok elmondták, a felfedezés újabb adalékokkal szolgált a zsarnokgyíkok korai történetéhez. A vizsgálat eredményeit összegző tanulmány a Nature Ecology & Evolution folyóiratban került publikálásra.
Írta: Fejes Valentin
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Először azonosítottak röntgennel egyetlen atomot
A különleges eredmény forradalmasíthatja az anyagvizsgálat tudományát, és távolabbi hatásai is lehetnek az orvostudománytól az elektronikai iparig.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
