Alagútfúró gépet terveznek holdi körülményekre

A Hold tervezett meghódítása folyamatos munkát ad a hírszerkesztőknek, hiszen olyan nagy az érdeklődés az égitest jövőbeli emberi telepei és kutatásai iránt, hogy számos magáncég is beszállt az üzletbe, szinte naponta születik valami érdekes hír a témakörben. Egyelőre ez az üzlet és a hírek is csak tervezést és fejlesztést jelentenek, azonban a jó tervezés biztosít majd alapot a biztonságos holdi létünknek. Nápolyban tartották meg a múlt héten az idei Alagút Világkonferenciát, ahol a holdi alagútfúrás is szóba került, az eseményről a Phys.org számolt be.

Mivel a Holdnak nincs légköre, a felszínére igyekvő égi kavicsok fékeződés nélkül, igen nagy sebességgel csapódnak be, s bármit, amit eltalálnak, azonnal tönkre is tesznek. Ha az ember építményeket készít a Holdon, azoknak ki kell bírniuk egy-egy meteorit becsapódását. Emellett a felszínen a sugárzás, a hőmérsékleti viszonyok sem épp az embernek kedvezőek. A legegyszerűbb módja annak, hogy védjük az űrutazókat és a tárgyainkat, ha az építményeink, legalábbis a korai időszakban, a Hold felszíne alatt készülnek el. A holdi építmények terveiben mindenhol szerepel valamilyen formában az árok vagy az alagút ásása.

A Holdon vannak már ismert lávaalagutak, amelyek olyan természetes képződmények a felszín alatt, ahol eleve védett helyen készülhetnének el az emberi lakhelyek, építmények, azonban ezek helye adott, és nem biztos, hogy pont ott szeretnénk letelepedni, ahol van lávaalagút. Az alagútfúrás azonban a természetes üregekben épített lakhelyek összeköttetését is biztosíthatja. E lakhelyek alagútjain kívül a legnagyobb kincs, a víz kinyerése is fúróberendezéseket igényel, az egyik lehetséges bányászati elképzelés alapján. A mellékesen kitermelt anyagokból pedig már a helyben készülő épületek építőelemeit is előállíthatják 3D nyomtatással.

3D nyomtatással készült lakhely a Hold felszínén

Forrás: ESA

Az alagútfúró gépek hatalmasak és igen nehezek, és mivel a Holdra szállítás költséges, így kulcskérdés, hogy mennyire lehet könnyebbé tenni a fúró berendezéseket. Jamal Rostami, a Coloradoi Bányászati Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy nemcsak lekicsinyíteni kell a berendezéseket, hanem szükséges a teljes automatizálásuk is. Ebbe azt is bele kell értenünk, hogy a lehető legkevesebb karbantartásra legyen szükség, ami különösen nagy kihívás egy olyan eszköznél, amely erősen kopik az igénybevétel miatt.

A fejlesztések befejeztével szigorú földi tesztekre is szükség lesz, hisz, ha már a Holdra került az eszköz, ott nem lehet rajta módosítani.

Mivel számtalan magáncég foglalkozik valamilyen formában a holdi jövővel, és az amerikai kormány is kulcskérdésnek tekinti, hogy 5 év múlva ismét ember járjon a Holdon, a hasonló fejlesztésekre egyre nagyobb szükség is lesz.