Drónokkal vizsgálják a tornádók születését

2019. május 15-én kezdődik az a nagyszabású kutatóprogram, amelynek során az USA középső területein kialakuló tornádókat vizsgálják meg légkörkutató szakemberek. Az eredmények a pontosabb előrejelzésekhez segítik majd hozzá a meteorológusokat.

A vizsgálatok során egyszerre négy drónt fognak a szupercellák belsejébe irányítani, a korábbi drónos felmérések során csak egy repülő eszközt vetettek be. A TORUS nevet kapott, 2,4 millió dolláros költségvetésű programot a lincolni Nebraskai Egyetem irányítja, de más egyetemek, kutatóintézetek, és a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) is együttműködik velük a vizsgálatokban.
A felszerelések a négy professzionális drón mellett hordozható meteorológiai radarokból, LIDAR-ból (a radarhoz hasonló, de rádióhullám helyett lézerfénnyel működő berendezés), komplett utazó meteorológiai mérőállomásokból, bárhonnan felbocsátható időjárási ballonokból, illetve egy időjárási mérésekre felszerelt kutatórepülőgépből áll majd.

A méréseket azért végzik majd el, hogy a kinyert adatok segítségével pontosabbá lehessen tenni a tornádók előrejelzéseit. Az ún. tornádófolyosó területén a földrajzi adottságoknak köszönhetően tudnak az igen heves zivatarok kialakulni, itt találkoznak az észak felől érkező hideg, és a dél felől érkező meleg, nedves légtömegek. Ezek hatására, bár számtalan szupercella alakul ki a tavaszi-nyári időszakban, nem mindegyikben születik tornádó, s a pontos körülmények megértése precízebb modellszámításokat eredményezhet. A tornádók okozta károk, főként az emberéletek elvesztése, a pontos és időben kiadott előrejelzésekkel csökkenthetőek, bár a riasztások már ma is meglehetősen jók, még mindig van mit javítani. A kiadott riasztásokat sem követi minden esetben tornádó, annak ellenére, hogy a körülmények utalnak a lehetőségére. Ez pedig nagyban rontja az emberek fegyelmét a veszélyes időjárási helyzetekben, ezért fontos megérteni, hogy mik azok a speciális, kis területre kiterjedő körülmények, amik meghatározzák, hogy egy-egy szupercellából lenyúlik-e a nagy erejű szelekkel kárt okozó tornádó, vagy sem.

Azzal, hogy most egyszerre négy drónt küldhetnek a szupercellákba, azok különböző pontjainak rendkívül dinamikus légköri viszonyairól készülnek majd egyidejű mérések. A repülő járműveket autókkal viszik a viharrendszerek közelébe, s olyan részére küldik a szupercelláknak, ahova az ember számára már túl veszélyes volna menni.
Ötven kutató, kb. egy tucatnyi csapatba osztva járja majd a tornádófolyosó területét a viharok nyomában, s a megfelelő helyzetben indul be az összehangolt mérőakció. A NOAA repülőgépe a szupercella körül jár majd és végez méréseket, a drónok a cella belsejébe repülnek 800 m magasságban, s az autós kutatók a felszínről végzik a vizsgálatokat, a teherautókra szerelt radar és LIDAR pedig egy helyben állva méri végig a szupercella átvonulását.
Ha a drónos vizsgálatok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor egy napon talán az USA meteorológiai szolgálata is hadrendbe állítja majd őket a tornádó előrejelzésekhez folyó adatgyűjtésben. A kutatóprogramról a Nature számolt be híreiben.