Nem csak az idegsejtek felelősek a neurodegeneratív betegségek kialakulásáért
2007 óta egyre több eredmény utal arra, hogy a neurodegeneratív betegségek lefolyását nagymértékben befolyásolják az idegrendszer támasztósejtjei.
A neurodegeneratív betegségek az idegsejtek pusztulását okozzák, ez pedig súlyos neurológiai és pszichiátriai tünetekhez, például bénuláshoz vagy érzelmi zavarokhoz vezethet. Ezeket a kórokat már hosszú ideje intenzíven kutatják, hiszen számtalan ember életét keserítik meg világszerte.
A vizsgálatok fókuszában sokáig maguk az idegsejtek álltak, ezen változtatott két 2007-ben megjelent tanulmány. Ezeket két különböző kutatócsoport publikálta, akik az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) betegségi folyamatokat vizsgálták sejttenyészetek segítségével. Már ismert volt, hogy egy bizonyos gén mutációja az ALS-hez hasonló tüneteket produkál a mutációt hordozó egerekben, az ilyen egerektől származó őssejtekből hoztak létre sejttenyészeteket. Az egyik kutatócsoport megfigyelései szerint, amikor a sejttenyészetek csak idegsejteket tartalmaztak, akkor nem jelentek meg a degenerációra utaló jelek, ha azonban asztrociták is voltak köztük, akkor pusztulásnak indultak az idegsejtek.
Az asztrociták az idegszövet támasztósejtjei (gliasejtek) közé tartoznak. A klasszikus vélekedés szerint ezek a sejtek a neuronok táplálásában, támasztásában és védelmében vesznek részt, így logikus volt a feltevés, hogy ezen funkciók kiesése révén járulhatnak hozzá az idegsejtek pusztulásához. A másik kutatócsoport azonban kimutatta, hogy a mutáns egerektől származó asztrociták valamilyen toxikus anyag felszabadítása révén okozzák az idegsejtek pusztulását.
A toxikus anyag máig ismeretlen, noha számos kutatócsoport dolgozik a kérdésen. Az viszont időközben kiderült, hogy az asztrociták más súlyos neurodegeneratív betegségek lefolyásában is fontos szerephez jutnak, így például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a Huntington-kór vagy a szklerózis multiplex esetében is érintettek. A kutatók további munkája révén idővel megérthetjük az asztrociták és a neurodegeneratív betegségek kapcsolatát, ami remélhetőleg fontos előrelépéseket fog megalapozni a betegségek kezelésében.
Írta: Reichardt Richárd
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
