Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Tudomány

Régészet és pszeudoarcheológia

2019.05.27.NG
National Geographic Magyarország

A régészet vagy archeológia múltbéli emberi kultúrákat tanulmányoz tárgyi leletek alapján. A pszeudoarcheológia (szó szerint álrégészet) sokak szerint ugyanezt teszi, noha az archeológia elméleteivel általában élesen ütköző elképzeléseket szül.

3D illusztráció Atlantisz romjairól
Forrás: Profimedia, Alamy

Például, hogy az egyiptomi piramisokat földönkívüliek építették, hogy létezett valaha egy magas technológiai fejlettségű atlantiszi társadalom, vagy hogy az írott történelem eseményei valójában a középkor idején zajlottak le.

Legutóbb egy népszerű amerikai humorista, Joe Rogan miatt terelődött a figyelem a pszeudoarcheológia és akadémiai archeológia szembenállására. Rogan az egyik közösségi média platformon kérdezett egy maja királyt ábrázoló lelettel kapcsolatban. Pakal király 683-ból származó szarkofágján egy faragott ábra látható, ami egyes pszeudoarcheológiai elképzelések szerint azt ábrázolja, hogy a királyt földönkívüliek viszik el repülő csészealjukkal.

Pakal király 683-ból származó szarkofágján lévő faragott ábra
Forrás: Profimedia, Alamy

Egy amerikai régész válaszában ismertette az akadémiai archeológia aktuális álláspontját a dologgal kapcsolatban: a kép a király halálát ábrázolja, a csészealjnak vélt szimbólum pedig egy világfa, ami a mezo-amerikai kultúrák egyik jellegzetes motívuma, a földi világot köti össze az alvilággal és a mennyekkel (ez a gondolat egyébként az európai kultúrák között is gyakori, nálunk magyaroknál is megjelent).

Az akadémikusok szerint tehát a mezo-amerikai népek a számukra hozzáférhető tapasztalatok alapján hoztak létre maguknak egy hiedelemrendszert, amiben egy fa kapcsolja össze a halottak lelke által benépesített másvilágot a számukra is ismerős világgal. Ezzel nehezen egyeztethető össze az az állítás, miszerint a maják királyát földönkívüliek ragadták magukkal, a felejthetetlen eseményt pedig a szarkofágján örökítették meg alattvalói.

Valószínűleg sokan szimpatizálnak az első opcióval, hiszen nem hivatkozik semmiféle rendkívüli dologra, csakis az emberek magyarázatokra való igényét tükrözi, némi leleményességet feltételezve a korabeli ismeretek alapján. A második elképzelés létjogosultsága mellett nekem nehezemre esne érvelni, viszont az a tény magáért beszél, hogy 2017 januárjáig 70 millió példányt vásároltak meg világszerte abból az 1968-ban megjelent könyvből, ami először felvetette ezt a gondolatot a földönkívüliekről.

Az ilyesfajta viszályok önmagukban aggodalomra adnak okot, hiszen az ennyire különböző nézeteket valló emberek többnyire bizalmatlanok egymással szemben, aminek könnyen szomorú következményei lehetnek. Az amerikai régészeti szövetség a helyzet feloldását a tagjaik munkájának szélesebb körű megismertetésében látják. Sara Head, a coloradói Adams State Egyetem hallgatója szerint az archeológia a 20. század közepén egyre inkább bezárkózott a tudomány elefántcsonttornyába, ez pedig teret biztosított a pszeudoarcheológiának.

Minket embereket érdekel a népük és az egész emberiség története, viszont jóval gyakrabban találkozhatunk a pszeudoarcheológia cifra elméleteivel, mint az akadémiai régészet eredményeivel. Ehhez hozzájárul a tudományos publikáció sokak által kritizált rendszere is. Röviden: súlyos pénzeket kellene kifizetni egy-egy (egyébként többnyire közpénzből finanszírozott, elvileg a közjót szolgáló) kutatás megismeréséhez, ami a szöveg hossza és a szaknyelv miatt ráadásul még nehezen is emészthető. Egyesek szerint ez, és a pszeudoarcheológia könnyű hozzáférhetősége eredményezi például azt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy 2018-as felmérés szerint a megkérdezettek 41 százaléka gondolta úgy, hogy jártak már földönkívüliek a Földön és 57 százalékuk hitte, hogy létezett valamilyen magas technológiai fejlettségű emberi civilizáció a múltban. Ezeket az állításokat jelenleg semmilyen meggyőző bizonyíték nem támasztja alá.

A pszeudoarcheológia népszerűségének hátterében azonban valószínűleg nem csak a viszonylag könnyű elérhetőség áll. Jellemzők a nagy magabiztossággal hirdetett, ámulatba ejtő állítások. A szerzők teljesen biztosak a dolgukban, egyértelmű(nek tűnő) bizonyítékokkal támasztják alá állításaikat, a kétely morzsáját sem hagyják az olvasóban. Ezzel szemben az akadémikusok óvatosan, feltételes módban fogalmaznak, talán túlságosan is hangsúlyozzák a bizonytalanságot, ami egyébként észszerűnek tűnik, amikor több ezer éve történt eseményeket, több ezer éve élt emberek gondolatait próbálja valaki megfejteni.

Mi emberek inkább az előbbihez vonzódunk. Nem akarunk szorongást keltő kételyeket, tudni akarunk, ráadásul lehetőleg gyorsan és egyszerűen. Talán ha beletörődünk civilizációink szerény kezdeteibe és megbarátkozunk némi bizonytalansággal, akkor az akadémiai régészet is kielégítheti a tudásvágyunkat. Talán valóban csak több ismeretterjesztő írásra van szükségünk az archeológia művelőitől.

Írta: Reichardt Richárd

Hozzászólások

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

Ajánlataink

Tudományos publikációk, információcsere és fenntartható fejlődés

Tudományos publikációk, információcsere és fenntartható fejlődés

Lehetséges, hogy az emberiség legjelentősebb problémáira létezik lejegyzett megoldás, de a lényeg elvész a zajban.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket