Szabina, Antonietta2020. október 27., kedd
Tudomány

Szupernóvarobbanás miatt járunk két lábon?

2019.05.30.NG
National Geographic Magyarország

Az elmélet tetszetős, de szögezzük le: igen gyenge lábakon áll. Érdekességként érdemes róla tájékozódni, körüljárni a témát, s azt, hogy egyáltalán szükség lehetett-e szupernóvára a Homo habilis „felemelkedéséhez".

Forrás: Pixabay

Két amerikai kutató, egy asztrofizikus és egy fizikus úgy véli, itt az ideje, hogy megoldjanak egy antropológiai-paleontológiai kérdést: miért járunk két lábon? Az egyik szerzőnek nem ez az első biológiai témájú munkája, néhány éve pl. azt vetette fel, hogy a szupernóvák az ordovícium végi kihalás okozói, illetve 2018-ban a pliocén végi tengeri megafauna kihalást is ehhez kötötte.

A szupernóva-robbanások, ha elég közeliek, végzetesek is lehetnek az életre azzal, hogy a bolygónk légkörét lebontja a belőlük érkező nagyenergiás részecskeáram. Ha távolabb vannak, akkor ennél kisebb hatásuk van, ami megnyilvánulhat abban, hogy megnövekszik a bolygónkat elérő kozmikus sugárzás mennyisége, s ennek kevésbé katasztrofálisan, de még mindig lehet hatása a légkörre. A megfelelő közelségben lezajlott szupernóva-robbanás jele a földi kőzetrétegekben a vas 60-as izotópjának felhalmozódása, s ilyen réteg található a 2,6 millió éves kőzetekben. Mintegy 10 millió éve kezdődött el egy, a Lokális Buborék Skorpió-Kentaur irányába eső területén zajló szupernóvarobbanás-sorozat, amelynek utolsó epizódja lehetett a 2,6 millió éves esemény.

A Lokális Buborék, egy olyan régió a galaxisban, amelyben az elmúlt pár millió év során számos szupernóva-robbanás történt, miközben a Naprendszer is itt haladt át.
Forrás: Wikipedia

Kérdés, hogy mire képes egy relatíve biztonságos távolságban, de még mindig elég közel lezajló szupernóva-robbanás? A most megjelent kutatás szerint arra, hogy a légkörünkben intenzív villámtevékenységet generáljon.
Ahhoz, hogy a kozmikus sugarak a földi légkörbe jussanak, nemcsak egy szupernóvára van azonban szükség, hanem arra is, hogy a naptevékenység igen gyenge legyen, s ezzel a Naprendszer belsejét elérni képes kozmikus sugarak száma megugorhasson. A Nap hatására egy hatalmas, védőpajzsként funkcionáló régió veszi körbe a Naprendszert, ennek külső határvonala az a terület, amelyen túl már a kozmikus sugárzás érvényesül, a határon belül pedig még a Napé. (A Voyager űrszondák jelenleg már átléptek oda, ahol a Nap mágneses védőhatása nem érvényesül, s így a csillagközi tér kozmikus sugarai veszik át a vezető szerepet, ezt a szondák adatai bizonyítják.) Több kozmikus sugarat kaphatunk akkor is, ha jelentősen legyengül a saját mágneses terünk, pl. épp pólusváltás zajlik, ilyenből az elmúlt 10 millió évben több tucat is volt, millió évente 4-5, az egyik nagyjából a mostani kutatásban vizsgált 2,6 millió évvel ezelőtti időszakban zajlott. A 2,59 millió évvel ezelőtti közel volt a tárgyalt szupernóva-robbanáshoz, kérdés itt már a sorrendiség is, melyik volt előbb?

Művészi elképzelés alapján született rekonstrukció a kérdéses időszakban élt Homo habilisról.
Forrás: Wikipedia

Nem egy kutató feltételezett összefüggést a klíma, egyes időjárási tényezők és a kozmikus sugárzás (naptevékenység erőssége) között, azonban számtalan mérés és sok tucatnyi tanulmány cáfolja az ilyen jellegű összefüggést az elmúlt sok évtizedből.

A most közzé tett amerikai kutatásban azt állítják, hogy a szupernóva-robbanás miatt megnőtt kozmikus sugárzás hatására ötvenszerese lett a légkör alsó 2 kilométeres rétegének ionizációja, rendkívül nagy mennyiségű szabad elektront eredményezett. Ennek okán fokozott felhő-föld villámtevékenység alakult ki, amely azután kiterjedt erdőtüzekké fajult, s ezzel az emberelődök addigi otthonául szolgáló környezet bizonytalanná vált, kikényszerültek a sűrű fák közül a nyílt szavannára, s ezért kénytelenek voltak két lábon járni. A globális tüzek maradványaira a pliocénben világszerte utalnak korom-szén lerakódások, s ezek nem egy időpillanathoz köthetőek, hanem hosszabb időszakban (több tízezer, százezer év) nyúlnak el. A szupernóva hatása nem érvényesülhet ilyen hosszú időn keresztül, ráadásul az elmúlt néhány évmillió során hagyott más szupernóva-eredetű vas-60 izotópnyomok nem jártak együtt biológiai hatásokkal.

A két lábon járást már jóval a Homo habilis előtt is művelték elődeink, ha akkor még nem is mesterfokon.
Forrás: Pixabay

Amellett, hogy a felvázolt légköri hatások erősen kétségesek, érdemes azt is tudni, hogy a két lábon járás sokkal korábbi folyamat volt, már több millió évvel korábban élt emberelődök is képesek voltak rá, ha nem is volt ez a „fő tevékenységük”.  A pliocén végi klímaváltozást emellett tökéletesen magyarázza az is, ahogyan a Föld tengelyferdesége és pályaexcentritása változott. Az emberelődök otthonául szolgáló kelet-afrikai régió klímájára és növényzetére további alapvető hatása volt olyan tektonikai eseményeknek, mint a Himalája születése miatti csapadékviszonyok (dél-ázsiai monszun) átalakulása, vagy a magában Afrikában lezajló tektonikai folyamatok is. Alapvetően nincs tehát szükség arra, hogy még egy plusz külső hatás beleszóljon a terület klímájába s ezzel az emberelődök fejlődésébe.  A biológiai folyamatok változásait a legtöbb esetben nem egyetlen esemény váltja ki, hanem számos tényező együttes hatása – ebbe persze beleférhet az is, hogy többet villámlott és esetleg valóban gyakoribbá váltak a tűzesetek. Ha valóban be is következett ilyesmi, leszögezhetjük, hogy biztosan nem emiatt álltunk két lábra!

Érdemes megjegyezni, hogy a szerzők a tanulmányuk hivatkozásaiban számtalan korábbi saját munkájukat jelölik meg, köztük számos publikálatlant, és bár kétségtelen, hogy régóta kutatják a szupernóvák és a földi bioszféra változásai közti kapcsolatot, ne feledjük, hogy akinek kalapács van a kezében, az hajlamos mindent szögnek nézni. A téma felvetése érdekes ugyan, de legyünk az eredményekkel kapcsolatban óvatosak!

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket