Barabási Albert-László hálózatkutató kapta a 2019-es Bolyai-díjat
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató nagyívű pályafutása a Hargita megyei Karcfalván indult, tanulmányait Romániában kezdte, majd az ELTE-n folytatta és a Bostoni Egyetemen doktorált.
Amikor Barabási Albert-László ambiciózus ifjúként Erdélyből útra kelt, hogy tudós világpolgárrá váljon, a hálózatok kutatása jórészt még feltáratlan területnek számított. Ma pedig az egyik legdinamikusabban növekvő tudományág. A hálózatkutatás rövid idő alatt megtalálta az utat az elmélettől a gyakorlatig. Nélkülözhetetlen eszközzé lett a legkülönfélébb területeken: a társadalomkutatásban, az úthálózatok fejlesztésében vagy a terrorizmus elleni küzdelemben – mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében rendezett ünnepi gálán, 2019. május 29-én.
A hálózatokról megszerzett tudás révén jobban megérthetjük például a vírusok terjedését. Többet tudunk az ökoszisztémák összefüggéseiről. Hatékonyabbá tehetjük a cégek működését. Gyorsabb, pontosabb informatikai rendszereket építhetünk.
Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy Barabási Albert-László 33 évesen már az Indiana állambeli Notre Dame Egyetemen tanított. Karrierjének egyik csúcsa volt 1999-ben a Science tudományos folyóiratban megjelent cikke, amely eddig 16 500 hivatkozást kapott. Jelentősége az volt, hogy rámutatott arra: a gyakorlatban számos olyan hálózat van, amely nem modellezhető az akkoriban használt Erdős-Rényi-féle véletlen modellel. A nemzetközi mércével is kiemelkedő kutató teljesítménye példakép lehet a következő kutatógeneráció számára.
A díjazott az elismerés átvétele után elmondta, meglepetésként érte a hír, hisz rengeteg egyén van, akinek a teljesítménye kiváló. Arról is beszélt, hogy példaértékű az az összefogás, amivel a díjat létrehozták: civil kezdeményezésként jött létre, az alapítók vagyonuk egy részét ajánlották föl, de bevonták a tudomány hiteles képviselőit, az MTA-t és az államot is legmagasabb szinten, a mindenkori köztársasági elnök részvételével.
A hálózatkutató, akinek nevéhez olyan innovatív publikációk fűződnek, mint A hálózatok tudománya vagy a Villanások – a jövő kiszámítható, kitért arra is, hogy már dolgozik új könyvén, amelynek címe A tudomány tudománya lesz.
A kétévente odaítélt, most tizedik alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén.
A 100 ezer euróval (csaknem 33 millió forinttal) járó díjat tizennégy tagú – a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló – bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök.
Egyre gyakoribb a vakbélrák a fiatalabb generációknál
A vakbélrák, egészen a közelmúltig olyan ritka volt, hogy a legtöbb orvos pályafutása során csak
Fotókon a planetáris ködök végtelen változatossága
Fényes Lóránd egy évet átfogó projektének célja a bolygó formájú, gyönyörű csillagködöknek a megörökítése volt. Az asztrofotós írása a National Geographic online felületén.
Ezért jelentette fel gyerekként szüleit a Nobel-díjas kutató
Stark Klára Aliz Nobel-díjas történetek című podcastsorozatában tudósokkal beszélget néha egészen meglepő életeseményekről.
Az európaiak érkezése előtt is volt lepra az Újvilágban
Sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy a lepra óvilági betegség, és Amerikába csak az európai hódítások során jutott el.
Már a kréta időszakban is fészkeltek madarak a sarkvidéken
Bár a kréta időszakban a klíma a mainál melegebb volt, ám ekkor is volt hónapokig tartó sötét időszak a sarkvidéken.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
