Első európaiként hazai kutatók szállítanak kamerát a Japán fúziós kísérlethez
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói és mérnökei első európaiként szállítanak intelligens kamerarendszert a Japán szupravezető tokamakra.
A 2017-ben kezdődött fejlesztés most érte el azt a pontot, hogy már csak a végső tesztek vannak hátra mielőtt útnak indulhat a diagnosztika.
A tokamak egy tórusz (afféle fánk) alakú reaktor, ami olyan mágneses mezővel rendelkezik, hogy alkalmas a forró plazma tárolására, ez 100 millió °C hőmérsékletet is lehet.
A Wigneres kutatók nem először építenek videó diagnosztika rendszert magfúziós kísérleti berendezéshez. 2015 végén indult el a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérlete, amelyhez a magyar kutató és mérnök csapat egy 10 kamerából álló intelligens megfigyelő rendszert fejlesztett. Pár hónappal később Angela Merkel német kancellár is a magyar kamerákon keresztül látta az első hidrogén plazma kisülést. A fejlesztésről bővebben ITT olvashatnak.
Mielőtt a kamerarendszert a Wignerben becsomagolják és elindulhat útjára, egy végső teszt sorozatnak kell alávetni, a tesztek egy részét Japánból érkezett szakértők részvételével végezik. Kensaku Kamiya és Homma Hiroto, azért jött hogy megbizonyosodjon róla, minden megfelel a követelményeknek. Többek között vákuum, mechanikai és elektromos teszteket végeznek a szakértők a Wigneres kollégákkal közösen. A tesztek várhatóan egy hét alatt lezajlanak.
Az összes szükséges ellenőrzés elvégzése után jöhet a szétszerelés és a nagyon alapos csomagolás, hisz a diagnosztika 9000 kilométeres utat fog megtenni, nagyjából két hét alatt. Japánban Szepesi Tamás projektvezető, fizikus, Kovácsik Ákos gépészmérnök és Szabolics Tamás szoftverfejlesztő mérnök fogják várni a kamerarendszert. A magyar csapat Nakaban, A JT-60SA tokamaknak otthont adó fúziós kutatóintézetben csomagolja ki a kamerarendszert és építi újra össze.
A sikeres összeszerelést követően felszerelik a tokamakra, amely 2020 szeptemberében fog elindulni. A hátralévő több mint 1 évben a Wigner csapat még többször el fog utazni Japánba, hogy a többi rendszerrel közös tesztekben is megbizonyosodjanak róla, minden simán fog menni az első plazmakisüléskor.
Milyen anyagokat használtak a balzsamozáshoz az egyiptomiak?
Egy 2500 éves egyiptomi balzsamozóban talált kerámiaedények vizsgálatából kiderült, hogy számos, igen nagy távolságból származó anyagot használtak a múmiák tartósításában.
Leszármazási vonalak vizsgálata Székelyudvarhely környékén
A BTK kutatóinak vezetésével folytatott vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az erdélyi Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európaikból áll.
Ez a legrégebbről fennmaradt agy kövülete
Egy 319 millió évvel ezelőtt élt sugarasúszójú hal fejében megkövült agy különös bepillantást enged az idegrendszer és a halak evolúciójába is.
Újabb ismeretek a skizofrénia hátteréről
Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében - állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében - olvasható az MTI által közzétett közleményben.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
