Miben hasonlítanak Van Gogh festményei a golflabdára?

Van Gogh és kortársai is előszeretettel használtak cink-oxidból készült fehér festéket, amelyben a cink ionok a festék olajtartalmával a száradási folyamat során reakcióba lépnek, s polimereket alkotnak. A festékanyagból átszivárgó cink az olaj polimer láncai közé ékelődik, s ennek hatására az olaj polimerje könnyebben lebomlik, a cink pedig a bomlástermékekkel is reakcióba léphet.
Mi köze ennek a golflabdához? Gyártásuk során a labda bevonatához használt polimert cinkkel dúsítják, hogy alacsonyabb olvadáspontú legyen, s így könnyebben felhordható, ám egyúttal kellően kemény maradjon. A festmények kapcsán végzett kutatásnak a műanyagiparra is hatása lesz.

Az Amszterdami Egyetem és a Rijksmuseum szakemberei vizsgálták meg a kémiai reakciókat, hogy kiderítsék, miért oly érzékenyek e festmények a levegő páratartalmára. A kutatók a korabeli képek festékanyag mintáját maguk készítették el a megfelelő alapanyagokból, s több módszerrel is vizsgálták a polimereket, a legfontosabb a 2-D-IR, vagyis két dimenziós infravörös spektroszkópia volt az elemzésekben. A módszer azt segített kideríteni, hogy miként és milyen irányban alakulnak ki a kémiai kötések. Az analízis során kiderült, hogy kétféle, alapvetően eltérő szerkezetbe ágyazva képes a cink a polimerbe épülni – pontosan ugyanez a kétféle szerkezet található meg a golflabda felszínét képező műanyagban is. A víz szerepe pedig abban meghatározó, hogy e két eltérő szerkezet közül melyiket veszi fel a cink-polimer alkotta rendszer, egészen kis mennyiségű víz is elegendő a festékanyagban vagy a labdához használt műanyagban ahhoz, hogy kialakuljon a szerkezet.

A két szerkezet egyike az, amely a festék öregedése során létrejövő kémiai reakció miatt károsodásra hajlamos, így a felfedezés megmagyarázza, hogy a nedvesebb körülmények miért rontanak jelentősen a cinket tartalmazó olajfestékekkel készült műalkotások állapotán.

A feltárt kémiai háttér ismerete, és a használt spektroszkópia segítségével a múzeumok képesek lehetnek eldönteni, hogy a festmények közül melyeket kell a szokásosnál is jobban óvni a nedvességtől, illetve a restaurációs folyamatokban mire kell különösen odafigyelni. A kutatási eredményt a Science Advances folyóirat 2019. június 21-én közölte.