Automatikus katéternavigáció
Egy nemzetközi kutatócsoport megtette az első lépést a katéteres szívműtétek automatizálása felé.
Az egyik leggyakoribb szívbillentyűkkel kapcsolatos probléma az aortabillentyűk szűkülete. Ennek következtében a bal kamrából kipumpált vér egy része visszafolyik a főverőérből, az aortából, ami keringési elégtelenséghez vezet. Ez manapság a szívbillentyű cseréjével viszonylag könnyen orvosolható és a műtéti eljárások fejlődésének köszönhetően mindez akár katéter segítségével is kivitelezhető.
Az efféle műtétek legnehezebb része természetesen az aortabillentyű cseréje, viszont amíg odáig eljut az orvos, már nagyjából fél órát töltött a katéter elirányításával, ami már önmagában is meglehetősen fárasztó. Ezen felül a katéter irányításához fluoroszkópiát alkalmaznak, ami folyamatos röntgensugárzásnak teszi ki mind a beteget, mind az orvost. Ezeket a hátrányokat küszöbölhetné ki a katéter automatikus navigációja.
Egy nemzetközi kutatócsoport egy falkövető algoritmus segítségével próbálta megoldani a katéter automatikus irányítását. Az algoritmus egyrészt a katéterhez csatlakozó nyomásérzékelő jelei, másrészt az endoszkóp által rögzített képek kategorizálása alapján hozott döntéseket a szükséges manőverekről. A rendszert sertéseken tesztelték. Minden próbánál a bal kamra alulsó csúcsán keresztül hatoltak be a szívbe, vagyis viszonylag egyszerű útvonalat kellett bejárnia a katéternek. További segítség volt, hogy az algortimus a behelyezést követően korábbi, emberi kéz által vezérelt katéterek elmozdulásából származó adatok alapján kereste meg a kamra falát és határozta meg a haladási irányt. A 90 próbálkozásból az algoritmus 89-ben sikeresen elirányította a katétert az aortabillentyűkig és a szívek szemrevételezése szerint szöveti károsodást sem okozott.
A rendszer tehát megfelelően teljesített ezen a „tesztpályán” és a kutatók szerint minimális fejlesztéssel akár már néhány egyszerűbb navigációt igénylő beavatkozásban segítségére lehetne az orvosoknak. Az ilyen önműködő rendszerek jelentősen megkönnyíthetnék egy-egy új módszer elsajátítását a sebészek számára, sőt idővel talán képesek lehetnek a teljes beavatkozás kivitelezésére is.
Írta: Reichardt Richárd
Majomszerű állat élt a sarkvidéken 52 millió éve
A Kanadához tartozó, sarkvidéki Nunavut tartományban, az Ellesmere-szigeten bukkantak rá a kövületekre.
Almavirágzás és mesterséges intelligencia
Egy új fejlesztésű MI képes felismerni az alma fővirágát, ez pedig kulcsfontosságú lesz a mesterséges, gépi beporzásban.
Diákok indították útjára Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját
Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakétája, 2023. január 26-án - közölte az MTI-vel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A cukros üdítők adója a lányokra hatott kedvezőbben
Nagy-Britanniában a cukros üdítőkre kivetett adóktól azt várták, csökkenni fog a gyermekek körében az elhízás.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
