Magyar sikerek a repülőterek akadályfelmérésében
Magyar eredmények, melyek még biztonságosabbá teszik a légi közlekedést.
A technológia fejlődésével a légi közlekedés is egyre több automatizált, illetve a pilóták tájékozódását segítő rendszert alkalmaz. Sokan tartanak ugyan a pilóta nélküli technológiáktól, de az ember vezette polgári repülőgépek kora egyáltalán nincs leáldozóban. Azonban függetlenül attól, hogy pilóta, vagy robotika irányítja a légi járműveket, sok múlik a terepakadályok felismerésén.
Az akadályfelmérés a légi közlekedés biztonságának egyik alapvető eleme, így aztán nem csoda, hogy kötelező közzétenni a repülőterek és környezetük domborzati adottságait és tereptárgyait, illetve a repülésbiztonság szempontjából számottevő minden objektumot és domborzatelemet.
A CEAS Aeronautical Journal című tudományos szakfolyóiratban 2019. június végén jelent meg az Interspect és az Erenfield csoport kutatóinak cikke, mely új megközelítéssel vizsgálja a légi közlekedésre veszélyt jelentő akadályok rögzítését.
A módszertani kutatásból kiderül, azért lényeges a nemzetközi iránymutatásoknak megfelelően, a teljes tájat lefedő repülőgépes légi felméréssel rögzíteni a terepakadályokat, mert a terepi módszerek rendre kudarcot vallanak. A szerzők régi doktrinákat romboltak le, például igazolták azt is, hogy a számos ázsiai és afrikai országban alkalmazott terepbejárásos geodéziai akadályellenőrzés megbízhatósága nem megfelelő, valamint, hogy a divatos lézerszkennelési módszereknél is létezik költséghatékonyabb és megbízhatóbb eljárásrendszer.
Bakó Gábor, a kutatás vezetője elmondta, míg a hagyományos módszerek igen költségesek és nem alkalmasak az összes veszélyforrás feltárására, ezzel szemben az új komplex módszer egyes repülőterek esetében akár 320 százalékkal több akadályt tárt fel, ami repülésbiztonsági szempontból erősen elgondolkodtató.
Emiatt esznek füvet a kutyák
Szinte minden kutyagazdi ismeri e szokásukat, a kutyák több mint 80 százaléka szokott rendszeresen legelni.
Összeköt és elválaszt
Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Ki a kíváncsibb?
Emberek és emberszabású majmok kíváncsiságát hasonlították össze egy kísérletsorozatban.
Így befolyásolja a légypenész a légy viselkedését
A zombigombaként ismert légypenész fertőzés hatására az áldozat viselkedése a gomba terjedése szempontjából előnyös formát ölt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
