Ígéretes eredményt értek el a HIV kezelésében
Egy úttörő kísérletben a szakértőknek sikerült egerekben kiiktatniuk az AIDS-ért felelős HIV-1 vírus DNS-ét.
A becslések alapján világszerte 36,9 millió HIV-1-fertőzött él, naponta 5 ezren betegednek meg. Kutatók egy csoportjának a közelmúltban sikerült ígéretes eredményeket elérniük a betegség kezelésében – írja az IFLScience. Kamel Khalili, a Temple University munkatársa és a csapat tagja szerint a HIV replikációjának elnyomásával, illetve egy génszerkesztési terápiával ki tudták iktatni a vírust állatok sejtjeiből.
Az antiretrovirális terápia (ART) jelenleg egy bevett módszer a betegség kezelésére, a kúrával a replikációt elnyomják ugyan, de a vírust nem tudják kiszorítani a szervezetből. A HIV kezelés nélkül képes saját DNS-ét beilleszteni az immunsejtek genomjába. Az ART-tal a betegség ugyan nem gyógyítható, de egy életen át kezelhető. Korábbi kutatások alapján a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technikával kivonható az állatok megtámadott sejtjeiből a HIV DNS-e, a módszerrel azonban önmagában nem kezelhető a betegség.
Az új vizsgálatban a szakértők hosszan ható ART terápiát kombináltak CRISPR-Cas9-cel. A kísérlet végére minden harmadik egérnél sikerült elérni a célt, azaz HIV DNS-ének kiiktatását. Azt egyelőre nem tudni, hogy egyes példányok miért voltak fogékonyabbak a terápiára.
További vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy felmérjék a kezelés biztonságosságát. A szakértők többek közt főemlősökön is ki akarják próbálni új módszerüket.
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
