Csökkenthető a szarvasmarha metán-kibocsátása

A szarvasmarha metánforrásként súlyos terhet ró légkörünkre, s a húsának, tejének fogyasztásával jelentősen hozzájárulunk az üvegházhatáshoz. Mivel ezekről az élelmiszerekről nem igazán akar az emberiség lemondani, így más megoldás után kell nézni.

Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói egy nagy nemzetközi csoporttal együtt olyan ötlettel rukkoltak elő, amelynek segítségével csökkenteni lehet a marhák okozta üvegházhatást.
A szarvasmarha az emésztőrendszerében (pontosabban a bendőben) élő baktériumok miatt bocsát ki nagy mennyiségű metánt, ez az emberiség tevékenységéből adódó kibocsátás 37 százaléka, azonban az egyetem állatorvosi karának professzora, John Williams azt nyilatkozta, hogy a vizsgálataik alapján a baktériumok mennyisége és összetétele egyedenként változik a marhákban.
Mintegy 1000 szarvasmarhát vontak a kutatásba, s felmérték az emésztésüket segítő baktériumokat, az anyagcseréjüket, tejtermelésüket és más tulajdonságaikat, s ekkor derült ki a különbség, amely jelentős részben genetikai okokra vezethető vissza. A marha génjei alapján dől el, hogy milyen összetételű emésztőbaktériumokkal rendelkezik, eddig erről nem volt tudomásuk a szakembereknek. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy ráadásul azok a marhák bocsátják ki a legkevesebb metánt, amelyek a leghatékonyabbak a tejtermelésben.
Most ugyan csupán tejelő marhákat vizsgáltak, de minden valószínűség szerint hasonló különbségek vannak a húsmarhák között is. Ha olyan marhákat választanak ki tenyésztésre, amelyeknek a genetikai tényezők miatt eleve alacsonyabb a metán-kibocsátása, akkor ezzel kevésbé környezetszennyezővé tehető a szarvasmarhatartás. A kutatás eredményét a Science Advances tudományos folyóirat közölte július 3-án.
Jelenleg mintegy 1,5 milliárd szarvasmarha él bolygónkon, s egyedenként, évente 70-120 kg metán kibocsátásával növelik az üvegházhatást.