Sikeres volt a Hajabusza-2 második mintagyűjtő manővere
2019 áprilisában hozta létre a japán Hajabusza-2 űrszonda azt az apró mesterséges krátert a Ryugu aszteroidán, amelynek segítségével az égitest felszíne alatti kőzetekből tud mintát gyűjteni.
Az áprilisi manőver során egy kis réz tárgyat lőtt ki a szonda a Ryugu felszínére, s eztán a lemez becsapódásából született 10 méteres mesterséges kráter környezetét részletesen felmérte a JAXA (a japán űrügynökség) irányító csapata. A mérések alapján derült ki, hogy honnan érdemes a második kőzetmintát hazahozni a szondának, a leszálláshoz a szonda néhány hete egy kis helyzetjelző gömböt ejtett a felszínre, amelyhez a leszállási manővere során a lézeres méréseit viszonyíthatta. A kráter mélyére ereszkedni veszélyes lett volna, így egy olyan pontot kerestek a kráter pereménél, ahol a létrehozó becsapódáskor a felszín alól kirobbant anyag lerakódott, és a felszín is alkalmas a leszállásra. Két megfelelőnek tűnő terület közül azt választották ki, amelyben kevesebb szikla akadályozta a július 11-i leérkezést.
A kráter keletkezésével feltárult felszín alatti kőzetek az űr hatásainak jóval kevésbé kitett, így kevésbé átalakult mintát biztosítanak az ősi égitestből. A nyílt felszínről korábban begyűjtött szemcsékkel össze lehet hasonlítani, s így kiderül, hogy pontosan milyen változások, átalakulások zajlanak a kozmikus sugárzás, a napszél, vagy épp a hő miatt a kisbolygón. A szonda a kis kráterhez ereszkedik, s egy apró lövedék segítségével (a korábbi mintavételezéskor már bevált módon) felveri a „port” s a talajból így kipattanó szemcséket begyűjti az e célra szolgáló tartályba.
A manőver persze számtalan veszélyt rejt magában, bár precízen megtervezték az érintő leszállás helyét és magát a folyamatot is, a Ryugu sokkal sziklásabb felszínű, mint korábban vélték. A második mintavételt eredetileg a kráterkészítés után néhány héttel tervezték, ám a bonyolult felszín miatt kissé tovább tartott a leereszkedés tervének elkészítése. A japán szakembereknek végül sikerült megtalálniuk a mesterséges kráternél azt a pontot, ahová biztonsággal leereszkedhet a Hajabusza-2, egy pillanat alatt beszippantja a kívánt mintát, s eztán rögtön újra fel is emelkedni.
A JAXA élő adásban közvetítette a leszállást, a manőver során nem volt a szondával rádiós adatkapcsolat, mivel nem tudta az antennát precízen a Föld felé irányítani a leszállás során. Az összes adatot abból kapta a japán irányító központ, hogy a szonda gyenge, helyzetjelző rádiójelének doppler-eltolódását igen precízen mérték. Amint a szonda megfelelő magasságba emelkedett és ismét a Föld felé fordult az adattovábbító antenna, a telemetriai adatok is megérkeztek, a leszállás közben készült fotókat majd később kapják meg az irányítók.
A telemetria adatok gyors elemzése alapján a manőver és a mintagyűjtés teljes siker volt! Magyar idő szerint 2019. július 11-én, 03:52-kor éljenzés és tapsvihar söpört végig a japán irányítóközponton.
A szonda 2020 december végén tér haza, s a Föld mellett elrepülve bocsátja ki azt a tartályt, amelyben a begyűjtött minták ejtőernyő segítségével Ausztráliában érnek majd földet.
Forrás: Égen – Földön – Föld alatt
Megelőzött minket a mesterséges intelligencia
Az ELTE kutatói által elvégzett tesztben a gépek még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is felülmúlták.
Kiderült, mely állatok ősi otthona valójában Új-Zéland
Ha Új-Zéland ősi állatvilágára gondolunk, lelki szemeink előtt a kivi vagy a moa szokott megjelenni.
Gyapjas orrszarvú maradványaira bukkantak Szibériában
A jégkorszak egykor egész Eurázsiában elterjedt óriása jól ismert az európai barlangrajzokról is.
Veszélyes lehet a géllakk használata
A SOTE szakembere szerint az allergia gyakorlatilag bármikor kialakulhat.
Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
