A bél mikrobáinak helyreállítása segítheti az éhező gyerekek fejlődését

Az éhező gyerekeknek szánt élelmiszersegély-csomagok leginkább tejport és rizst tartalmaznak, azonban annak ellenére, hogy megfelelő mennyiséget ehetnek belőle, nem az életkoruknak megfelelő a fejlődésük. Ez még évekkel az egykori éhezést követően is súlyosan hátrányos helyzetbe hozza őket, lassabban fejlődik agyuk és fogékonyabbak a betegségekre.

Két, a Science tudományos folyóiratban 2019. július 12-én megjelent tanulmány foglalkozik az okok feltárásával és a lehetséges megoldással. Tahmeed Ahmed, aki Bangladesben évtizedek óta munkálkodik a gyerekek alultápláltságának megszüntetésén, mintegy tíz éve olvasott egy, a bél mikrobáinak az elhízásra gyakorolt hatásáról készült tanulmányt, majd felvette a kapcsolatot a cikk szerzőjével. Közösen azon gondolkodtak el, hogy azokat a mikrobákat, amelyek közrejátszanak az elhízásban, vajon az éhező gyerekek esetében kihasználhatnák-e arra, hogy újra egészségesen fejlődjenek, számolt be róla a Science híroldala.
A sok éven át tartó kutatómunkájuk során már 2014-ben felfedezték, hogy a kisgyerekek bélmikrobái is fejlődésen esnek át, s a csecsemőkorból kilépve, a szoptatás befejezését követően éretté válnak. Az éhező gyerekek esetében ez nem történik meg, ők továbbra is a csecsemőkre jellemző mikrobiommal rendelkeznek.
A kutatók egészségesen fejlődő, jól táplált bangladesi kisgyerekek hetente gyűjtött székletmintáiból elemezték a változásokat, s 15 olyan baktériumot találtak, amelyek a mikrobiom érése során mennyiségileg (arányukban) változtak. Ugyanezt a változást tapasztalták perui és indiai kisgyerekek esetében is más vizsgálatok során.
Az lehet az egészséges fejlődés kulcsa, hogy ezeket a változó mikrobákat segítsék, illetve elnyomják annak módja szerint, ahogyan az egészséges kisgyerekekben természetes módon lejátszódik a folyamat?
Eztán állatkísérleteket végeztek: egerek, illetve malacok saját mikrobiomjának kiirtását követően éhező gyerekek mikrobiomját ültették be, majd különféle táplálékok etetésével figyelték a változásokat. A hagyományosan az alultápláltság leküzdésére használt tejpor-rizs étellel nem változott szinte semmi. Azonban, ha az állatok banán, csicseriborsó, szója és földimogyoró-liszt keverékét kapták, akkor a mikrobiom ugyanazokon a változásokon ment keresztül, mint a jól táplált kisgyerekek esetében az érés során. Ezzel párhuzamosan a kísérleti állatok fejlődése is megindult.
A kísérletek végső fázisában 60 alultáplált bangladesi kisgyereket is etettek a négy élelmiszer keverékéből összeállított táppal egy hónapon át, s a kisgyerekekben már ennyi idő alatt is megjelentek azok, a növekedéssel együtt járó, anyagcsere-változásokat jelző molekulák, amelyeket az állatkísérletek során is észleltek, s a gyerekek mikrobiomja is gyors érésbe lendült.
Ahhoz egy hónap kevés volt, hogy a hosszú távú hatásokat is észlelni lehessen, de a kutatók szerint sokat javíthat az alultáplált gyerekek sorsán, ha a mikrobiom természetes fejlődését elősegítő tápot kaphatnak. Természetesen ez se csodaszer, és nem árt óvatosan tekinteni rá, míg részletesebb adatok nem állnak rendelkezésre. Tahmeed Ahmed a bangladesi táplálkozáskutató intézet csoportjával most egy hosszabb távú kísérletet szervez, amelybe több kisgyereket vonnak majd be, és ők 3 hónapon át fogyasztják majd a banán-mogyoró-csicseri-szója alapú tápszert. 3 hónap alatt már látható, érzékelhető jelei lesznek a változásoknak, s kiderülhet, hogy valóban gyökeresen javítható-e a speciális összetételű táppal az éhező gyerekek fejlődése.