Mit gondolnak a magyarok a Holdra szállásról?
Nemrégiben olvasóink Facebook posztban találkozhattak azzal a felhívással, amelyben egy fiatal csillagász készült felmérni a hazai lakosság vélekedését a Holdra szállással kapcsolatosan. A több ezer beérkezett válasz alapján elkészült az elemzés is.
Hazánkban eddig nem készült olyan vizsgálat, amelyben az átlagember Holdra szállással kapcsolatos véleményét, gondolatait, elképzeléseit felmérték volna, azonban nemrégiben a Csillagvizsgáló nevű tudományos ismeretterjesztő blogot készítő fiatal csillagász magára vállalta a feladatot, s már megszületett az eredmény. A felmérésre az apropót a Holdra szállás 50. évfordulója adta, no meg a tudománnyal foglalkozók számára létfontosságú kíváncsiság. Természetesen a felmérés nem reprezentatív, inkább érdekességként szolgál az eredmény.
Minden józan érv és bizonyíték ellenére világszerte elterjedt tévhit az, hogy nem volt Holdra szállás, ebben nagy szerepe volt egy 1976-ban íródott könyvnek. Az internet pedig minden korábbinál nagyobb teret biztosított a tévhit terjedésének. A felmérés egyik része ezzel a kérdéssel foglalkozott, míg másik része a Hold meghódításának fontosságával.
Milyen eredmények születtek?
A válaszadók 16,1 százaléka gondolja úgy, hogy nem történt meg a Holdra szállás. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy minden hatodik válaszadónak volt az a véleménye, hogy nem szállt le az Apollo-11 a Holdra, az eredmény pedig beillik a nemzetközi átlagba. Sokan úgy vélik, a legnagyobb érv az, hogy közel 50 éve egyszer sem nem tértünk vissza a Holdra, így valószínű, hogy nem is jártunk ott. Fontos érv a válaszadók szerint még az, hogy a hatvanas évek technológiája nem volt elég fejlett ehhez, illetve hasonló arányban tartják a holdi fotókat furcsának (valószerűtlennek).
Azok szerint, akik úgy gondolják, a Holdra szállás valós, megtörtént eseményvolt (83,9 százalék), a legfontosabb érvként említik, hogy bíznak a tudomány hitelességében, a második legfontosabb a számtalan felvétel és dokumentáció, sokan a különböző független megfigyelők és ismeretterjesztők adta információknak köszönhetően hiszik el, hogy jártunk a Holdon. Gyakorlati bizonyítékok a lézeres mérések, illetve a LRO Hold körül keringő szonda felvételei, amelyeken jól láthatóak például a holdjárók hagyta nyomok, és szintén felismerhetőek a Holdon hagyott eszközök.
A felmérésben szerepelt arra vonatkozó kérdés is, hogy milyen „ellenérvek” illetve bizonyítékok azok, amelyekről szeretne a válaszadó bővebb tájékoztatást kapni. A legtöbb embert az érdekelte, hogy miért a hosszú szünet az utolsó Hold-misszió óta. Talán erre a legkönnyebb válaszolni: az Apollo-korszak a hidegháború idejére esett, s így elképesztő összegeket költhettek az űrversenyre. Miután az első embert a Szovjetunió juttatta az űrbe, az USA számára mindennél fontosabb, presztízskérdés volt, hogy a Holdat elsőként amerikai űrhajós érje el. Miután a hidegháború végével okafogyottá vált az űrverseny, az űrhajózásban a közös programok kezdték átvenni a nyílt versengés szerepét.
Az első Holdra szálláson túl a jövőt illetően is kérdezett a blog írója: vajon mennyire fontos visszatérni a Holdra? A válaszok megoszlanak, 28 százalék szerint többet kéne költeni a visszatérésre, mások viszont úgy vélik, nem a Holdnak kellene a fő célpontnak lennie. Sokan gondolják azt, hogy nagyobb szükség lenne a földi problémákat megoldani.