Egy életmentő tudományág

Erről, valamint a tudományos konferenciák fontosságáról beszélgettünk Báldi András ökológussal, a GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport ÖBI Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport csoportvezetőjével.

Tehát, mi is az természetvédelmi biológia?
Célorientált tudományágként minden olyan szakterületet magába ölel, amelyik a természetvédelemhez kapcsolódik. Fő célja, hogy hosszú távon fenntartsuk, megőrizzük, átadjuk a jövő generációinak a biológiai sokféleséget: a fajok, populációk, élőhelyek, ökoszisztémák változatosságát. Az egész diszciplínának akkor van értelme, ha több tudományterület együttműködik. Egyszerre kell a természeti oldalával is foglalkozni, és azzal is, hogy az ember hogyan használja a környezetet.

Ha visszatekintünk egy kicsit, mikor és ki alkotta meg a természetvédelmi biológia szóösszetételt?
1978-ban használták először a Conservation Biology kifejezést, amikor Michael Soulé az amerikai San Diegóban lévő Kaliforniai Egyetemen megszervezte az első konferenciát ebben a témában. Innen datálják a diszciplína születését. Ezen alkalommal különböző szakterületeken tevékenykedő kutatók gyűltek össze, akiket a rendezvény előtt még nem hívtak természetvédelmi biológusoknak. Nemsokára megalakult a tudományág szakfolyóirata, tudományos társasága, és elindult a konferenciasorozata is. Eleinte, éveken át nagyon Észak-Amerika központú volt ez a közösség. Mára nemzetközivé vált: európai, ázsiai, óceániai, latin-amerikai szekciói is vannak a szervezetnek, valamint különböző munkacsoportjai. Ezáltal eléggé szerteágazó lett a kutatási terület. Szinte mindegyik szekciónak megvan a saját konferenciasorozata is. Az általános sorozat is Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszus, angolul International Congress for Conservation Biology, rövidítve ICCB néven fut; kétévente rendezik meg. Minket talán jobban érdekel, vagy jobban érint hazai büszkeségünk, az Európai Természetvédelmi Biológia Konferencia, az előzőhöz hasonló angol rövidítéssel ECCB. Ezt elsőként Magyarországon szerveztük meg 2006-ban. Több mint ezer fő vett részt rajta, úgyhogy nagyon jó induló lökést adott az európai konferenciasorozatnak. Visszakanyarodva a kérdéshez: Magyarországon valószínűleg én írtam le először a konzervációbiológia szóösszetételt egy Élet és Tudomány cikkben, 1990-ben.

2015 nyarán egyben tartották meg Montpellier-ben a 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszust és a 4. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszust. A rendezvényen több mint 2000 biológus, kutató, természet- és környezetvédelmi szakember vett részt a dél-franciaországi Montpellier-ben.

Forrás: Bajomi Bálint

Manapság egy magyar kutató e-mailben másodpercek alatt eléri új-zélandi kollégáját. Milyen szerepük van a valós konferenciáknak a mai tudomány működésében?
Igen, a tudomány tempóját is felgyorsítja a szép új világ. Ez sok szempontból nagyon jó és hasznos. Ugyanakkor a hagyományos konferenciáknak továbbra is megvan a maguk pótolhatatlan szerepe. Például itt lehet megismerni a legújabb eredményeket, terveket a prezentációkból, megismerkedni az ezeket kidolgozó kutatókkal. Új kapcsolatok kialakítása, kooperációk, pályázatok, cikkek előkészítése – ezek elindításának leghatékonyabb módja a személyes megbeszélés, egyeztetés. Továbbá meg lehet ismerni testközelből a szakterület ikonikus alakjait. Az én személyes élményem, hogy ezek az emberek, mint Bill Sutherland, Georgina Mace, Teja Tscharntke kedvesek, közvetlenek, segítőkészek, és a véleményük, ötleteik valamilyen szinten irányítja a tudományt is.

Milyen lehetőségei vannak egy konferencián a formális és kevésbé formális kommunikációnak?
A konferenciák szokásos felépítése, hogy vannak kiemelt, mindenkinek szóló plenáris előadások neves előadókkal, aktuális témákról. Emellett a résztvevőknek lehetőségük van rövidebb, gyakran párhuzamos szekciókban szervezett rövidebb előadásokban, vagy posztereken bemutatni a kutatási eredményeiket. A tudományos prezentációk mellett interaktív műhelymegbeszélések, illetve teljesen kötetlen beszélgetésekre lehetőséget adó kávészünetek, esti programok is vannak.

A világ minden részéről érkezett kutatók közösen zenéltek Montpellier belvárosában egy bárban.

Forrás: Bajomi Bálint

2002 novemberében indult Sopronban a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, azaz MTBK konferenciasorozat. Mi a célja az ilyen találkozóknak?
Egy konkrét igény hívta életre, mégpedig a természet megőrzése Magyarországon, ami egyre inkább multidiszciplináris kihívást jelentett. A többféle tudományági bemenet mellett szükség volt a tudományos ismeretek összesítésére, a gyakorlati oldallal való összevonására, a gyakorlati problémák megismerésére. Voltak úgynevezett rokon lelkű nagy konferenciák Magyarországon korábban is, a magyar ökológus kongresszusok például. Az MTBK ezekkel ellentétben összekapcsolja az egyetemi, akadémiai, nemzeti parki, államigazgatási, civil természetvédelmi és állatkerti szektorokat – legalább ennyiféle szervezettől érkeznek ilyenkor szakemberek. Így a teljes spektrumát le tudjuk fedni a természetvédelemhez kapcsolódó különböző kérdéseknek. Mint a kérdésben is említette, az első MTBK 2002-ben volt Sopronban. Közel 450 fő vett részt rajta. Azóta is minden harmadik évben van egy több száz fős nagy konferencia. Ez egy általános átívelése, áttekintése a tudományághoz kapcsolódó kihívásoknak, bár egy fő irányt mindegyikhez kijelölünk. A nagy konferenciák között pedig kisebb, úgynevezett műhelytalálkozókat szervezünk. Ennek eredményeként másfél évente van MTBK rendezvény.
A nemzetközi konferenciákon résztvevőként mindig lehetett ötleteket kapni és tanulni a legújabb trendekről, amiket aztán az MTBK szervezése során hasznosítani tudtunk. Például Nyíregyházán első ízben igen erős jelenléte volt a társadalomtudósoknak, közgazdászoknak. Tehát azoknak, a szintén a természettel foglalkozó kutatóknak, akik a témát az emberek, az értékek, a társadalmi reakciók oldaláról közelítik meg.

A legutóbbi, sorszám szerint a XII. esemény pedig az igazságügy és a természetvédelem kapcsolatáról szólt, és Kecskeméten rendeztük meg 2019. április 4-5. között. Annak ellenére, hogy műhelytalálkozóként, amolyan minikonferenciaként hirdettük meg, 120 fővel sikerült megtölteni a Kiskunsági Nemzeti Park konferenciatermét a Természet Házában. Én személy szerint meglepődtem, és nagyon örülök neki, hogy egy ilyen speciális tematika ennyi embert idevonzott.

A 2014-ben Szegeden megrendezett MTBK megnyitója. Balról jobbra: V. Németh Zsolt államtitkár, Margóczi Katalin, Báldi András és Körmöczi László, a konferencia szervezői.

Forrás: Bajomi Bálint

Kik szervezik a programsorozatot?  
Az MTBK-t 2002-ben néhány lelkes fiatal indította útjára. Sajnos ők ma már nem annyira fiatalok, és más tölti ki az idejüket. Az évek során természetesen új emberek kapcsolódtak be a szervezésbe, mások pedig abbahagyták azt más elfoglaltságaik miatt. Néhányan vagyunk azért, akik a kezdetektől szervezkedünk – rajtam kívül például Lengyel Szabolcs. A rendezvényeket a Magyar Biológiai Társaság szervezi, annak is a korábban Környezet- és Természetvédelmi Szakosztálynak nevezett része. Ugyanakkor mindig bevonunk társszervezőket is, általában az érintett nemzeti parkot. Kecskeméten a Kiskunsági Nemzeti Park volt a házigazda, és az Igazságügyi Kamara volt a társszervező.

Jól tudom, hogy Ön érintett még egy másik fajta konferenciasorozatban is?
Igen, ez a Student Conference on Conservation Science (SCCS). A természetvédelmi biológia mára nagyon felfutott tudományággá vált, nagy igény van az ilyen típusú rendezvényekre. Mintegy két évtizede Cambridge-ben indítottak egy konferenciasorozatot, elsősorban diákoknak, ami nagyon jól beindult. Több hallgatóm is részt vett rajta. Mindig nagy volt a túljelentkezés, és limitált a létszám a cambridge-i rendezvényre, így egyre több úgynevezett leánykonferenciát szerveztek más helyszíneken is. Itt a leánykonferenciát úgy kell elképzelni, mint egy nemzetközi cég helyi leányszervezetét. Ma már van SCCS Indiában, Pekingben, Brisbane-ben, New Yorkban is. 2019. augusztus 27-31. között immár ötödik alkalommal rendezzük meg Magyarországon, Tihanyban az Európai Természetvédelmi Tudomány Diákkonferenciáját. Ez konferencia és diákkurzus is egyben: kifejezetten MSc, PhD hallgatóknak, fiatal posztdokoknak szól. Fiatal kutatónövedékekre, fiatal kollégákra számítunk. Kiemelkedő nemzetközi kutatókat hívunk meg előadónak vagy oktatónak, akik aztán részt vesznek a fiatalok előadásainak értékelésében is. Mindig nagyon jól sikerülnek ezek a diákkonferenciák: ott vannak a lelkes fiatalok, a senior vezető kutatók, közel van a Balaton, kulturális, szórakoztató programokkal is színesítjük a tudományos munkát.

Az interjút és a fényképeket készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu