Kolos, Györgyi, Georgina2025. február 15., szombat
Tudomány

A kagylótáptól a műholdakig

2019.07.22.Bordás Veronika
National Geographic Magyarország

Hogyan befolyásolhatja a klímaváltozás a balatoni halállományt? Milyen rákok élnek a tóban, és miért veszélyesek egymásra? Hogyan hasznosíthatók az invazív kagylók? Az MTA Limnológiai Kutatóintézet nyílt napján a nagyközönség bepillantást kaphatott a Balaton-kutatás eredményeibe.

A Tihanyban található, MTA Ökológiai Kutatóközpont Limnológiai Intézete.
Forrás: Tökölyi Csaba

Mi jó a Balatonnak? Erre az egyszerű kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, hangzott el sokszor az MTA Limnológiai Intézet nyílt napján, 2019. július 19-én. Az, hogy a téma mennyire foglalkoztatja a közvéleményt, a látogatók népes tábora, azt pedig, hogy az intézetben milyen komplex szakmai munka folyik, a parkban, illetve a múlt századi eleganciájú épületben található tudományos „állomások” nagy száma mutatta. A tápláléklánc alapját képező fitoplanktontól kezdve a gerincteleneken át a halakig a látogatók megismerhették a tó élővilágát, a kutatók munkáját segítő eszközöket, és bepillantást nyerhettek abba is, milyen bonyolult kapcsolat fűzi egymáshoz az ökoszisztéma egyes elemeit.

3 fotó megtekintése

A tó partján jókora, úgy három méter átmérőjű, derékig érő tartályok sorakoznak. Vizüket a Balatonból kapják, így mindegyik egy-egy mini Balatonnak felel meg. Az intézet egyik büszkesége a tavaly átadott, térségünkben egyedülálló rendszer; a kutatók élőben, a tucatnyi mini-Balatonban modellezhetik a vizet, vízi élővilágot érintő folyamatokat, például azt, hogyan befolyásolja a vízben a felvehető táplálék mennyiségét, ha a tó vizét (azaz ebben az esetben a tartály tartalmát) időről időre alaposan átkeverik. A kérdés cseppet sem elméleti: a klímaváltozás következtében a jövőben a jelenleginél sokkal több heves viharra számíthatunk, amelyek feltehetőleg hasonlóképp felkavarják a vizet, mint a tartályokban történik. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy mivel az így átmozgatott vízben több a táplálékként hasznosítható – mert egyébként leülepedő – lebegő élőlény, elképzelhető, hogy a klímaváltozás közvetett következményeként a balatoni halállomány növekedni fog.

A Balaton vízi élővilágát több állomás mutatta be – a látogatókat, főleg a rengeteg gyereket a halakat és nagyobb rákokat bemutató állomás érdekelte a legjobban. Az akvárium alján folyami géb nyeldekel, a jókora tartályban naphal, dévérkeszeg, és a híresen finom húsú süllő úszkál fel s alá. Az egyik szomszédos akváriumban egy kékes páncélú úgy tizenöt centiméter hosszú rák ágaskodik: márványrák. Sem ez a faj, sem a szintén látható cifrarák nem őshonos a Balatonban. Az invazív fajok egyedei amúgy sem szívesen látott jövevények, de ezeknek az észak-amerikai fajoknak az egyedei hordozzák a rákpestis nevű betegség kórokozóját. Ez őket ugyan nem betegíti meg, ám az őshonos rákokra – például a kecskerákra – végzetes.

5 fotó megtekintése

Arra is van – vagy legalábbis – lehet példa, hogy invazív faj hasznot hajt(hat). A behurcolt vándorkagylóból készülő haltáppal kísérletezik Balogh Csilla és Serfőző Zoltán. A héjától megfosztott, megőrölt és megszárított „kagylóhús” az eredmények szerint kiválthatja a jelenleg használatos ragadozóhal-ivadékok takarmányozására használatos haltápot. Ennek alapanyagát jelenleg a nagyüzemi halászat során véletlenül kifogott, másképp nem hasznosítható halak adják. A balatoni kagylóeleség több szempontból is előnyösebbnek tűnik, mint a jelenlegi: egyrészt olcsóbb, másrészt egészségesebb, mint a sokszor a nehézfémekkel terhelt balti-tengeri halakból készült táp, ráadásul az invazív vándorkagyló állományát is csökkentené a Balatonban. A rendszer kicsiben – és egyszerűben – példázza a természet körforgását: a halak ürüléke táplálékul szolgál a kagylóknak, az azokból készült táppal pedig a lesőharcsa-ivadékok táplálkoznak. Mivel ezeket a halakat kereskedelmi céllal tenyészik, nem kerülnek vissza a Balatonba, hiszen a balatoni halászat néhány éve megszűnt; növekedésüket Keszthelyen folytatják.

Mivel dolgozik az ökológus? – tette fel a kérdést előadásában Jordán Ferenc, az intézet igazgatója. Az ökológusnak kevesebb a módja kísérletezni, mint sok más tudományág művelőinek, hiszen míg egy vegyésznek számos lehetősége van kipróbálni egy adott készítmény hatását, a Balatont tanulmányozó kutatónak ez a lehetőség nemigen volt adott – eddig. Az informatika fejlődése az ökológiában is új fejezetet nyitott. A nádasok területének változását, az algák természetes szóródást mutató elterjedését, növekedését a Keszthelyi-öböltől a Sió-csatornáig ma már légi felvételekről követhetik a kutatók. Az adatok alapján bonyolult szimulációk, modellek futtathatók le, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. Így például egy számítógépes szimulációval képet kaphatunk arról, mi történik, ha a bonyolult hálózatok egy-egy eleme megváltozik; mondjuk milyen következményekkel járna, ha valamely halfaj – például a busa, amelynek betelepítését ma kevéssé tartják szerencsésnek a szakemberek – eltűnne a tóból.
Előadás az MTA Ökológiai Kutatóközpont Limnológiai Intézetének nyílt napján, 2019 július 19-én.
Forrás: Tökölyi Csaba

Az előadás megmozgatta a nagy számú közönség – az előadóterem csaknem tele volt –  fantáziáját. A közönséget nem kellett nógatni, rengeteget kérdeztek az előadótól, és a gyerekeknek is megjött a bátorságuk. A Balatont érintő legnagyobb problémának Jordán Ferenc a nádasok pusztulását nevezte: a vízszint mesterségesen magasan van tartva, nem ingadozik, márpedig a nád sem ezt, sem azt nem szereti. Több nád és kevesebb beton lenne kívánatos, hiszen a nádas rengeteg halnak, madárnak szolgál szaporodóhelyül (a magas vízállás viszont közlekedési szempontból kívánatos). A szakember, ha tehetné, a nádasok védelme mellett jobban széthúzná az idegenforgalmi szezont, és továbbra sem engedne jet-skiket a tóra.

4 fotó megtekintése

Szóba került az is, milyen jövő várhat az 1927. szeptember 5-én megnyílt, egyedülálló kutatóintézetre, az ott folyó kutatásokra. Magyarországon ez az egyetlen olyan tudományos intézet, amely  az alapító szándékainak megfelelően, az eredeti épületben, jelenleg is működik.
Bízzunk benne, hogy nem üres szólam marad az elköszönéskor elhangzó sok „viszontlátásra!”, és évek múltán is Tihanyban, a majd százéves falak között ismerhetjük meg a balatoni élővilág titkait.

Hozzászólások

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára

A szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely egyszerre több egyéni tulajdonság tükrében vizsgálja a pandémiák hatását.

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

Volt, amikor Európában is éltek hópárducok

A hópárducok ma Közép-Ázsia hegyeiben honosak, ám a jégkorszakban még az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország területén is éltek.

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot

A különleges anyagállapot vizsgálata hozzájárulhat a precíziós technológia fejlődéséhez.

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki

A 120 ezer évre visszamenő elemzés szerint a ma meglévő vércsoportokhoz még a neandervölgyiek is hozzájárultak.

Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk

Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk

A hangyák mozgása segítheti az önvezető járművek rendszerének optimális közlekedését megszervezni.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket