Egy mesterséges intelligencia rekordot döntött a Rubik-kocka kirakásában

A Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia valamivel több mint egy másodperc alatt rakta ki a Rubik-kocka oldalait.

A DeepCubeA nevű algoritmus oldotta meg ily sebesen az 1974-ben Rubik Ernő által megalkotott háromdimenziós logikai játékot – adta hírül a BBC News honlapja.
Saját maga tanulta meg, miként kell megoldani a feladatot – idézte az egyetem közleménye Pierre Baldi professzort. A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot.
„Úgy vélem, hogy a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől” – mondta Baldi professzor.
A Nature Machine Intelligence című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az algoritmus a logikai játék 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek leggyorsabban 50 tekeréssel forgatják ki a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia 28 lépéssel megoldotta. Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani.
A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai feladatokat. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói korábban már megalkottak meg egy min2phase nevű algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmazott neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le és számítógépes tanulási technikákat sem, csupán arra programozták, hogy forgassa ki a Rubik-kockát.
Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl egyéb problémák megoldására is képes.
„A Rubik-kocka forgatása magában foglalja a szimbolikus, a matematikai és az elvont gondolkodás képességét, ezért egy mély tanulási technikákra épülő rendszerrel, amely képes ilyen logikai játékot megoldani, közelebb kerülünk egy olyan rendszerhez, amely képes gondolkodni, következtetni, tervezni és döntést hozni” – magyarázta Baldi professzor.