Páratlan képekkel tisztelegnek a holdraszállások előtt
A NASA az Apollo-program Holdon készült képeiből állított össze lenyűgöző panorámaképeket.
1969. július 20-én először landolt ember a Holdon. A történelmi esemény 50. évfordulójára a NASA korábban nem látott módon dolgozta fel a missziók felvételeit. A válogatás az űrhivatal hivatalos Flickr-oldalán tekinthető meg. A felvételeket a Johnson Űrközpont képszakértője, Warren Harold illesztette panorámákká.
Eddig csak amerikai asztronauták jártak a Holdon. Az Apollo-program keretében 1969 és 1972 között hat alkalommal szálltak le az égitesten. Az új panorámaképek hitelességét Harrison „Jack” Schmitt igazolta. Schmitt az utolsó misszió, az Apollo-17 asztronautája volt, és ő az egyetlen geológus, aki sétált a holdfelszínen.
Az Apollo-17 landolási helyszíne a Taurus-Littrow völgyében található. Schmitt szerint ez a Naprendszer egyik leglenyűgözőbb természeti helyszíne, a tájhoz a Grand Canyonénál is magasabb falak tartoznak. A völgy déli északi részén mintegy 1460, az északin pedig 2130 méteres magasságig emelkednek a hegyek.
A képeken is jól látható, hogy a sötét völgy és a napfény milyen páratlan kontrasztot ad. A régió déli részéről, a South Massif környékéről ráadásul folyamatosan látható a Föld.
Magyar kutatók díjazása a CERN-ben
A világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN 2022-ben négy magyar kutatót díjazott az elmúlt években végzett, a CMS detektorhoz kötődő munkája elismeréseként - tájékoztatta a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) az MTI-t.
Kik bíznak meg a génszerkesztett élelmiszerekben?
Egy új kutatásban azt vizsgálták, miként fogadja el az átlagember azokat az élelmiszereket, amelyeknek egyes tulajdonságait génszerkesztési eljárással javították.
Úszó robotok az űrkutatásban
Naprendszerünkben több égitestnek is van jégkéreg alatti óceánja, ezek felderítéséhez lehetne kiváló egy-egy úszó minirobotokból álló csapat.
A gleccserek mikrobái
Sokakban felmerül, hogy a gleccserek olvadásával kiszabaduló, korábban élt mikrobák esetleg kórokozókká válhatnak, egy új kutatásban ezt mérte fel egy ausztrál és kínai kutatókból álló csoport.
Sokkal régebbi lehet az egyik legfontosabb emberelőd-lelőhely
Az Emberiség bölcsője nevű dél-afrikai lelőhelyről rengeteg emberelőd-maradvány került már elő, s a korát egy új kutatás jó egymillió évvel régebbre tolja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
