Átalakulnak a sportversenyek is a klímaváltozás miatt.

A klímaváltozással egyre gyakoribbá válnak a hőhullámok Európában, 2019 júniusa minden idők legmelegebb júniusává vált (világszerte, nem csak Európában).
A hőhullám idején tartott női labdarúgó VB csak figyelmeztetés arról, hogy alaposan át kell gondolni a sportág, illetve más szabad téri sportok versenyeit a jövőben, részletezi a Scientific American cikke.

Néhány éve láttak napvilágot olyan számítások, amelyek a nyári olimpiát vizsgálták a klímaváltozás tükrében, s kiderült, hogy 2085-re csupán 25 európai és 8 Európán kívüli nagyváros klímája lesz alkalmas arra, hogy ott olimpiát rendezzenek. A téli olimpia helyszínei ugyanilyen módon megszenvedik a változásokat, hisz a hótakaró és a hideg hiánya miatt ezeknél is jelentősen korlátozódik a lehetőségek száma, a számítások szerint a téli játékoknak korábban otthont adó helyszínek sokasága alkalmatlanná válik a jövőben hasonló versenyek megtartására.

A franciaországi női labdarúgó VB idején számos új melegrekord született, 2019. június végén az új francia abszolút melegrekord 46°C lett. A játékok során két mérkőzésen tartottak az előírások szerinti vízszünetet, amikor a hőmérséklet meghaladta a 32 °C-ot.

Ezzel egy időben folyt Egyiptomban az Afrika Kupa, ahol még magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála. Az edzések ideje alatt a hőség miatt egy nigériai sportoló rosszul lett, kórházba is került, és nem tudott részt venni országa első mérkőzésén. A mérkőzésbe iktatandó, ám be nem tartott vízszünetekről heves vitát folytatott a marokkói csapat edzője a játékvezetőkkel.

A vízszüneteket először a brazil VB idején alkalmaztak, egy bírósági ítéletet követően. Azonban más problémát is felvet a hőség: a játék során kevés lehet a cserelehetőségek száma. Kristina Dahl vezető klímakutató szerint a felmelegedéssel megnő a hőség miatt egészségkárosodást elszenvedő labdarúgók száma. A játékos a végsőkig kitart a pályán a csapatát képviselve, azonban ezzel kockáztatja a testi épségét. Dahl úgy véli, ideje lenne, hogy a FIFA változtasson a cserék számának lehetőségén, a felmelegedés miatt.

2022-ben Katarban lesz a férfiak labdarúgó világbajnoksága, azonban a szokásos nyári időszak helyett novemberben és decemberben tartják majd, mivel a FIFA tart az extrém hőmérsékleti viszonyoktól egy nyári verseny idején, bár Katar a VB pályázatában légkondicionált stadionokat ígért. Ez az őszi-téli időpont viszont felborítja a normál európai bajnoki szezonokat.

Hasonlóan tart a hőségtől Tokió is, ahol a 2020-as nyári olimpiát szervezők azon gondolkodnak, hogy a versenyek délelőtti időpontjait még korábbra hozzák majd, illetve megoldásokat keresnek a versenyhelyszínek hűtésére.

A nagy világversenyek azonban maguk is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. A versenyek lebonyolítása hatalmas energiaigényű, a 2018-as oroszországi labdarúgó VB például 2,1 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, ez kb. 456 ezer autó egy éves kibocsátásának felel meg. A legtöbb kibocsátást az utazás és a szálláshelyek adták ki. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyan elkötelezték magukat a jövőbeli versenyeknél a fenntarthatóság mellett,  energiahatékony építmények és megújuló energiaforrások használatával.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach júniusban egy sajtókonferencián feltett kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy a NOB rugalmas, és figyelembe fogja venni a sportolók testi épségét, egészségét veszélyeztető klímatényezőket is. A FIFA részéről egyelőre nem érkezett ilyen jellegű megnyugtató válasz. A 2026-os férfi labdarúgó VB helyszínei Mexikó-USA-Kanada lesznek, így a feladat adott. Vajon a tervezett szénsemlegesség mellett milyen lehetőségeik lesznek a sportolóknak az egészségük megőrzésére?