A cigarettacsikk gátolja a növények növekedését

A cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem kutatói a számos, már feltárt káros hatáson túl arra voltak kíváncsiak, hogy a növények miként reagálnak az eldobált csikkekre, a növény csírázását, növekedését, tömegét, és klorofilltartalmát vizsgálták. Két olyan, nagyon elterjedt növényt vontak a kísérletekbe, amelyek mind a természetes füves térségeken, mind a lakott területek gyepjeiben megtalálhatóak: az angolperjét és a fehér herét. Üvegházban folytattak vizsgálatokat normál és mentolos cigarettákkal, ezen belül is teljesen elszívott csikkjével, részben elszívott csikkjével, amelyen 1 cm dohány maradt, illetve olyannal, amelyet nem gyújtottak meg. A cigarettákat gép segítségével „szívták el”, egységesítve a maradványokat. A növényeket egyenként, cserepekbe vetették el, s ezek közt voltak a különböző csikkekkel szennyezettek, illetve kontroll példányok cigaretta nélkül. Mivel a kísérlet előtt Cambridge füves területén random kiválasztott egységes méretű gyepeken megszámolták az eldobált csikkeket (négyzetméterenként 61 volt!), ennek megfelelő arányban, cserepenként 1 csikket tettek. A vetést követően a cserepeket összevissza elhelyezték az üvegházban, s egységes hőmérsékletet és vízmennyiséget biztosítottak mindegyiknek.

Három héten át feljegyezték, melyik növény kelt ki és mikor, majd minden nap mérték a sikeresen kihajtott növények növekedését. A 3 hét elteltével levágták az összes növény föld feletti részét, ezeket cserepenként megmérték, majd óvatosan kibontották a gyökérzetet is a cserepekből, s szintén megmérték őket. A zöld részekből minden növény esetében kimérték a klorofill-tartalmat, illetve szárítást követően azt, hogy mekkora az adott növényre jutó száraz biomassza. A gyökereket szintén megszárították, s ennek is megmérték a száraz biomassza mennyiségét.

A cigarettacsikk jelenlétében a fehér here növényből 27 százalékkal kevesebb csírázott ki, 28 százalékkal rövidebbek voltak a hajtásaik, 57 százalékkal kisebb volt a gyökérzetük, mint a csikk nélkül ültetett kontroll példányoké, az angol perje esetében 10 százalékkal kevesebb kelt ki, és 13 százalékkal rövidebbre nőttek a fűszálai. A hatás független volt attól, hogy a cigarettát elszívták vagy sem, és mindegy volt, hogy normál, vagy ízesített került a cserépbe, valószínű a filterben lévő anyagok miatt. A kutatók úgy vélik, hogy a legnagyobb részben a filter cellulóz-acetát alapanyagát lágyító dietil-ftalát nevű szer tehető felelőssé ezért a hatásért.

A cellulóz-acetát szálakból készült filter – használat után.

A filterek a talajban mintegy 13-14 év alatt bomlanak csak le, így ezen idő alatt az eldobált csikkekből folyamatosan tudnak kioldódni a növények fejlődését is gátló anyagok. Mivel a kísérlet csupán 3 héten át folyt, a kutatók szerint a hatásoknak csak egy kis része tudott ennyi idő alatt megnyilvánulni, hosszabb időtávon még hozzáadódhatnak ezekhez a dohánymaradványból felszívódó nikotin, és egyéb anyagok is.
A kutatás eredménye, amely az  Ecotoxicology and Environmental Safety szakfolyóirat 2019. július 18-i számában jelent meg, megerősíti és kiegészíti a dohányzáshoz kapcsolódó eddigi, a növényekre nézve is káros hatásokat.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt