Civilizációkat töröltek el a megaszárazságok

Közel egy tucat megaszárazság sújtotta az USA délnyugati részét 800 és 1600 között, minden egyes aszály több mint egy évtizedig tartott. Nathan Steiger, a Columbia Egyetem munkatársa kollégáival most et az extrém időszakot vizsgálta – írja a Live Science.

Steiger szerint a korszakban a mostanihoz képest ugyan kevesebben lakták a régiót, a korábbi elemzések mégis azt mutatják, hogy az egyéb tényezők mellett a nagy szárazságok is hozzájárultak a helyi civilizációk összeomlásához. A jelentősebb aszályok az 1600-as évekre teljesen megszűntek.

Steiger szerint a térségben a víz 80 százalékát mezőgazdaságra használták fel, éppen ezért az aszályok drámai hatással voltak a főként mezőgazdasággal foglalkozó közösségek életére.

A szakértők az elmúlt 2000 ezer éve vízi és klimatikus, illetve tengerfelszín-hőmérsékleti adatait gyűjtötték össze. Az információk alapján összesen 14, egy évtizednél hosszabb, szárazságot mutattak ki 1600 előtt. A csapat arra jutott, hogy három kulcstényező játszott szerepet az aszályok kialakulásában: az első a Föld hőelnyelő-képességének növekedése, a második az Észak-Atlanti-óceán melegedése, az utolsó pedig a La Niña természetes éghajlati jelenség alakulása.

Az érintett periódusban csökkent a vulkáni aktivitás, ezzel pedig kevesebb napfényblokkoló részecske jutott a légkörbe. Ezzel együtt a Nap aktivitása intenzívebbé vált, az óceán melegedett, a La Niña pedig erősödött és sűrűsödött. A folyamat hatására megemelkedett az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig csökkent.

A kutatók szerint a legfontosabb faktor a La Niña volt. Mivel a jelenség kiszámíthatatlan, nem lehet előre megmondani, hogy mikor következik a következő megaaszály.