Gyönyörű új felvételt készített a Hubble a Jupiterről

A felvétel élénkebb színekben mutatja be a Jupiter felhőöveit, azok turbulens áramlásait, és a Föld átmérőjénél kicsivel nagyobb Nagy Vörös Foltot. Az intenzívebb színek a Jupiter légkörének változásait jelzik, számolt be róla a NASA. Ezek az időjárási jelenségek az óriásbolygó arcát folyamatosan megújítják, a látványuk sosem azonos. A bennük zajló folyamatok megértését leginkább a változásaiknak köszönhetjük, amellett, hogy a jelenleg az óriásbolygó körül dolgozó Juno űrszonda is méréseket végez a légkörről.

A felhőövek közt a világos és sötét színűek egymással ellentétes irányban forognak, a magasságuk, sűrűségük is eltérő, s az őket mozgató szelek akár a 640 km/h sebességet is elérhetik. A bolygó jelképévé vált Nagy Vörös Folt mérete folyamatosan csökken, azonban a mérések alapján eközben egyre nagyobb légköri magasságba ér. A foltból az utóbbi időkben láttunk kisebb kiszakadó sávokat, amelyek a környező felhőzet örvénylésével lassanként eltávolodnak tőle. Lehet, hogy a folt zsugorodása egyúttal az azt fenntartó viharrendszer végét jelzi? Egyelőre nem tudjuk, azonban ha így is van, a szépségét már számtalan felvétel őrzi meg az örökkévalóságnak.
A folt melletti felhőövek is ellenkező irányban mozognak: az északi részen látható sötétebb felhőöv nyugatra, míg a folttól délre látható világosabb keletre húzódik.

A Jupiter felhőzete négyzetes hengervetületként ábrázolva.

Forrás: NASA, ESA, A. Simon (Goddard Space Flight Center) and M.H. Wong (University of California, Berkeley)

A folt születésének idejét nem ismerjük, még az sem bizonyos, hogy mikor figyelhettük meg legelőször, a legelfogadottabb (bár sokak által vitatott) Robert Hooke angol tudós 1664-es megfigyelése. A régmúltból csak rajzok maradtak ránk, így nem teljesen világos az sem, hogy mekkora lehetett egykoron a folt, de a jelek arra mutatnak, hogy az 1800-as években nagyobb volt, mint a 20. században a fotókból megismertük.

1891-ben a Lick Obszervatóriumban készült fotó a Jupiterről, a Nagy Vörös Folt itt sokkal nagyobbnak tűnik, mint ma.

Forrás: BDIP – Observatoire de Paris.

A felhőövek közt számtalan kisebb ciklont és anticiklont is megfigyelhetünk, maga a Nagy Vörös Folt is anticiklon, az óramutató járásával ellentétes forgásirányú.

A folt mellett szintén izgalmas látványt nyújt a Jupiter egyenlítői régióját körbefogó széles felhőöv, amelynek élénk narancs árnyalata azt jelezheti, hogy itt a légkör mélyebb rétegeiben lévő felhők tisztulni kezdtek, s ez hangsúlyosabbá teszi a felettük elhelyezkedő vöröses árnyalatú részecskéket.

A felvétel akkor született, amikor a Jupiter kb. 644 millió kilométerre volt tőlünk, szinte pontosan a szembenállása idején, vagyis akkor, amikor az égen a Nappal pont szemközti régióban járt, ilyenkor a leginkább ideális a megvilágítása.