Nukleáris fegyverrel a hurrikánok ellen?
Sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök egy korábbi nemzetbiztonsági megbeszélésen felvetette: nukleáris fegyverekkel kéne megakadályozni, hogy az óceán felől érkező hurrikánok elérjék az amerikai partokat. Vajon működne a módszer?
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint egy efféle beavatkozás igen súlyos következményekkel járna – számol be a BBC. Bár a hurrikánok gyakran okoznak súlyos károkat az Egyesült Államok keleti partvidékén, egy nukleáris fegyver bevetése, még ha messze az óceánon is történik, komoly hatással lenne Amerikára.
A NOAA szakértői úgy vélik, hogy a robbantás talán nem is befolyásolná a trópusi ciklonokat, a felszabaduló sugárzó anyagok viszont a szárazföldet is elérhetnék. A hurrikánok elképesztő erejűek, a számítások alapján 20 percenként egy-egy 10 megatonnás nukleáris fegyvert kéne robbantani, hogy a hőenergia kiegyenlítődjön.
Bár a bombák mechanikai ereje közel megegyező egy trópusi ciklonéval, az energia fókuszálása gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne. További problémát jelent, hogy azt sem könnyű előre meghatározni, hogy mely trópusi viharokból lesz végül hurrikán, így megelőző detonációt sem érdemes végrehajtani.
A trópusi ciklonok elleni nukleáris robbantás tervét valójában már az 1950-es években is felvetették, és azóta több hurrikánszezonban is szóba került. A szakértők viszont mindig is óva intettek az efféle módszertől.
Változnak a szelek a Jupiter nagy vörös foltjában
A Jupiter legfeltűnőbb és legismertebb légköri alakzata a nagy vörös folt, amelyről már tudjuk, hogy legalább 100 éve csökken a mérete.
Kihalt virágok újraalkotott illata
A Föld színéről rég kihalt virágok illatát mutatják be világszerte egy vándorkiállítás keretében.
A pókok már százmillió éve is gondos anyák voltak
Számos ma élő pók védelmezi a kicsinyeit, a petecsomótól kezdve a már kikelt apróságokig.
Szerves molekulákat vontak ki egy dinoszaurusz sejtmagjaiból
A molekulák maradványait porcsejtekből sikerült kimutatniuk a szakembereknek.
Tej segíthette a sztyeppék nomádjainak vándorlását
Az egyik első pásztorkodó népesség, a Jamnaja-kultúra tagjai jó 5000 éve kezdtek el terjeszkedni a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidéki sztyeppékről kivándorolva.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
