A méhlárvák nem számítanak növényevőknek

Legalább 20 ezer méhfaj él Földünkön, s gyakorlatilag kizárólagos növényevőknek tekintjük őket. Egyre több kutatás utal arra azonban, hogy a pollennel jelentős mennyiségű mikrobát is elfogyasztanak, ez pedig a méhek védelmében is fontos.

A méhlárvák számára a szülő által gyűjtött táplálékraktár jó része pollenből áll, s a lárva fejlődési ideje során a pollenben lévő mikrobák azt részben át is alakítják, olyan aminosavakkal is feldúsítják, amely a pollenből hiányzik. Emellett az általuk kiválasztott enzimek segítenek erjesztés révén emészthetővé tenni a pollent, ilyen módon készül a méhkenyér (perga), amelyet „csodaszer” hatású élelmiszer-kiegészítőként méregdrágán árusítanak emberi fogyasztásra is. A pollent erjesztő mikrobaközösség legfontosabb részei a gombák, pl. az élesztők, ezek segítenek lebontani a pollenszemcsék védőfalait, illetve jelenlétük kordában tartja a káros mikrobák mennyiségét is.
Egy amerikai-japán kutatócsoport a méhek ma élő hét családjából hatba (poszméhek, művészméhek, karcsúméhek, bányászméhek, földiméhek, selyemméhek) tartozó 14 különböző faj fejlődő lárváját vizsgálta meg, arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok a táplálkozási lánc mely fokán állnak. Ehhez a szervezetükben lévő szén- és nitrogénizotópok arányát kell megmérni, az arányszám jellemző a táplálék növényi vagy nem növényi eredetű fehérje-összetételére: 2 feletti arányszám esetén mindenevőnek számít az adott állat, 2 alatt kizárólagos növényevőnek (3 felett húsevőnek).
A vizsgálatok alapján minden elemzett méh a mindenevő kategóriába került, az arányszám 2,6 volt átlagosan az összes méhre számítva, az egyes családok közt kisebb eltérések voltak.

A lárvák számára táplálékul szolgáló erjesztett („érett”) pollencsomag esetében sem volt már tisztán növényi eredetre utaló az arányszám, szemben a frissen gyűjtött (és mikrobákban egyébként igen szegény) pollennel, amely egyértelműen növényinek számított az izotóparányai révén. Mivel a méhek igen ritkán fogyasztják frissen a pollent, az erjesztéshez szükséges mikrobák nemcsak könnyebben hozzáférhetővé teszik a pollen belsejében lévő tápanyagokat, hanem saját maguk is táplálékká lesznek.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a méhek aktívan hozzájárulnak a begyűjtött pollen mikrobiomjához, és még azt a kijelentést is megkockáztatják, hogy nem is a méh tekinthető a pollen közvetlen fogyasztójának, hanem a mikrobák, amelyeket az elraktározott pollenen „tenyésztenek” a méhek.
Arra a fontos tényre is felhívják a figyelmet egyúttal, hogy a növényvédelemben használatos gombaölő szerek a pollenre jutva megváltoztatják a méh fészkében, ill. háziméhek esetében a kaptárban lévő mikrobiom összetételét, a pollent erjesztő és a káros baktériumok elszaporodásától védő mikrobák tevékenységét lehetetlenítik el. Egyes gombaölő szerek virágzó növények esetében való használatát korábban már összefüggésbe hozták a poszméhek számának jelentős csökkenésével, de a most feltárt fontos méh-mikroba kapcsolat révén valószínűleg mindenféle méh esetében különösen káros hatásuk lehet, így a háziméhek körében egyre nagyobb mértékű pusztuláshoz is hozzájárulhat. A kutatás eredményeit a The American Naturalist folyóiratban tették közzé.