Űrbatyu – a Bakonyból a sztratoszférába
Egy maroknyi amatőrcsillagász elhatározta, hogy az első Holdra szállásról sajátos módon emlékezik meg, az ötletből nagyszerűen megvalósított közösségi projekt kerekedett.
A Bakonyi Csillagászati Egyesület néhány éve még klubként alakult pár lelkes, égbolt iránt érdeklődő fiatalból, ám igen hamar kiderült, hogy a rajongásukkal másokat is bevonhatnak az asztronómia rejtelmeibe. Nyilvános csillagászati bemutatók, ismeretterjesztő előadások sokasága van ma már a 2018 óta egyesületként működő közösség mögött, olyan helyszínekre vitték el a csillagászatot, ahol a lakosságnak, s főként a gyerekeknek esélyük sem lenne például távcsőbe pillantani, vagy meteoritokat vizsgálni. Munkájuk elismerését 2019-ben Civil Díj Legígéretesebb új szervezet kategória elnyerése jelentette.
Ivanics Ferenc, a Bakonyi Csillagászati Egyesület elnöke elmondta, hogy a Holdra szállás 50. évfordulójára tervezett magaslégköri kutatóballon felengedését már jóval a nagy nap előtt szervezni kezdték, és ezúttal is az volt a cél, hogy minél több érdeklődővel megoszthassák az eseményt. A projekt nevét, az Űrbatyut közönségszavazáson választották ki, majd a ballonnal a világűr pereméig emelkedő logót, pályázó gyerekek munkájából választották ki, a díjnyertes kép a gondola külső oldalát díszítette.
A projektet Veisz András, az egyesület alelnöke vezette. Ő építette a gondolát és szerelte össze a ballon részegységeit. Az APRS rendszer kiépítését Kauker Zoltán egyesületi tag végezte.
Az eseményre nagy izgalommal készültek, meséli Ivanics-Rieger Klaudia, egyesületi tag: „technikai előkészületeket követően az indítás napján, július 20-án már kora reggel az ajkai helyszínen volt a csapat, a ballon gondolájában elhelyeztük az űrhajós LEGO figurát, Sztratosz Ferit, bekerültek az útra szánt apró emléktárgyak, a műszaki berendezések, kamerák, GPS, és különböző mérőműszerek is. Az indítás előtt még a rajzpályázat nyertesei átvehették a díjukat, majd megkezdődött a hélium betöltése. A kényes műveletet követően minden készen állt az indításra, az egyesület tagjai és a rajzpályázat nyertesei a visszaszámlálás végéig kezükkel tartották a ballont, majd elengedték, s az Űrbatyu a magasba emelkedett. A csomagot még hosszú percekig látni lehetett, mígnem eltűnt a nagy magasságban.”
„Ezután izgalommal telt a várakozás – folytatja Klaudia -, hisz még nem tudtuk, merre sodorják a légáramlatok a ballont, ám hamarosan kiderült, hogy az előzetes meteorológiai adatok alapján számítotthoz képest délebbre utazott, ráadásul a Balatonba csobbant. Nem kis szerencsével egy vitorlás utasai tanúi voltak a leérkezésnek, kiemelték az Űrbatyut, s a rajta lévő telefonszámon értesítettek bennünket, így a dobozt hamarosan megkaptuk.”
A hermetikusan zárt doboz minden tartalma épségben leérkezett, ez a műszerek szempontjából volt fontos. Tehát következett a felvételek feldolgozása: ezeket részben a későbbi, hasonló küldetésekhez használják majd, részben pedig az ismeretterjesztő előadások során megosztják az érdeklődőkkel is.
Vajon hogy bírta a gondola az utazást? Miként reagáltak a műszerek a jelentős hőmérséklet-változásra, bírták-e a kamerák és azok akkumulátorai a sztratoszféra extrém hidegét?
Az egyesület elnöke elmondta: „Szerencsére a legtöbb eszköz jól teljesített, és látványos felvételek készültek a ballon útja során. 26532 méteres maximális magasságig emelkedett az Űrbatyu, ezt a Siófok közeli Ádánd felett érte el. Az indításkor 2 méter átmérőjű ballon ebben a magasságban 15 méterre tágult, majd a nyomáskülönbség miatt a hajszálvékonyra feszült anyag szétrobbant – az elvárásoknak megfelelően -, ezután visszahullott a felszínre. ”
A projektről és az Űrbatyu útjáról videó is készült.
Az elért magasságban, vagyis a felszínt s a bioszférát óvó ózonpajzs szintjén már sötét az égbolt, a légkörünk tömegének legnagyobb része alacsonyabban helyezkedik el (15 km alatt található a 80 százaléka), a légnyomás a felszíninek alig a századrésze, hőmérséklete: -40/-50°C. A légkör legalsó régiója világos kékes árnyalatú, ez fokozatosan sötétkékbe, majd feketébe vált, hisz nagy magasságban már hiányoznak belőle azok a részecskék, amelyeken a fény szóródva az égboltunk kékségét okozza, ezt az Űrbatyu felvételein is jól láthatjuk.
Jelenkorunk drámai változásai a légkörben is megmutatkoznak, ezeket tetten érni ugyan a nagy tudományos intézetek feladata, ám a hasonló közösségi kezdeményezések sem hiábavalók. E magasságot csak hasonló ballonokkal, illetve speciális rakétaszondákkal lehet elérni, így az itt gyűjtött információk, mérési adatok valódi kincsek. Főként, ha a felhasználásukra gondolunk: kíváncsi szempárok csillogása egy-egy iskolásoknak vagy felnőtteknek tartott előadáson. A Bakonyi Csillagászati Egyesület ismeretterjesztő munkájához immár saját légköri mérések és felvételek is hozzájárulnak, s az ezekhez fűződő közösségi élményből pedig mind a projektben részt vett gyerekek, mind a munkát segítő támogatók részesülhettek.
Ivanics Ferenc, az egyesület elnöke elmondta, a most szerzett tapasztalatok alapján már tervezik a következő sztratoszféraballon küldetését, amely majd még jobb felbontású felvételekkel és még több méréssel járulhat hozzá a kiterjedt ismeretterjesztő munkához.
Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?
Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.
Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak
Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.
Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók
Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.
Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt
Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.
A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja
Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
