Ősi rokonunk arcát rekonstruálták

2016-ban Yohannes Haile-Selassie, a Clevelandi Természettudományi Múzeum és az Etiópiai Mekelle Egyetem munkatársa kollégáival egy közel teljes korai emberféle-koponyára bukkant az etiópiai Godaya-völgyben. A szakértők most két tanulmányban mutatták be a leletet – számol be a Live Science.

A kutatók szerint a koponya 3,8 millió éves, és az Australopithecus anamensistől származik. Ez az egyik legkorábbi ismert Australopithecus-faj, amely az emberrel állt rokonságban. Az élőlényt eddig csak töredezett állkapcsok, fogak és néhány hiányos végtagcsont alapján ismerték.

Haile-Selassie szerint a most leírt lelet az első, amely segít megérteni, hogy milyen is volt az Australopithecus anamensis. A kutató hozzátette, a faj „primitív” volt, vonásai és koponyája formája a majmokéra emlékeztetett, szemfogai a majmokénál kisebbek, ám Lucy fajáénál kicsit nagyobbak voltak. Az A. afarensis és az A. anamensis legalább 100 ezer éven át párhuzamosan éltek, ez pedig azt is jelenti, hogy nemcsak egyetlen hominida ág létezett, hanem számos “oldalhajtás”. Az továbbra is kérdéses, hogy mely Australopithecus lehetett a legrégibb közvetlen ősünk.

Kis mérete ellenére a koponya egy kifejlett hímé lehetett. A példány egy bokros régióban élhetett, de parti erdőkben, vizes és füves területeken is megfordulhatott.

Az Australopithecus a két lábon járó emberfélék egy korai csoportja, amely mintegy 6 millió éve fejlődött ki. A csoport elnevezése a latin déli majom kifejezésre utal, noha az élőlények Afrika-szerte előfordultak.

Az Australopithecusok és a Homo nem mintegy 2,5 millió éve váltak szét, a primitívebb csoport pedig utóbb eltűnt.