Barlangban találtak bizonyítékot korábbi tengerszint-növekedésre
A korábbi földtörténeti korok meleg periódusainak tengerszintje a jövőben várható alakulását segít kiszámítani, azonban nem könnyű feladat a múltra kézzel fogható bizonyítékot találni.
Mallorca szigetén, egy tengerpart közeli barlangrendszerben egy nemzetközi kutatócsoport a 3-4 millió évvel ezelőtti meleg periódus miatt magasabban álló tengerszint bizonyítékait azonosította, számolt be róla az Új-Mexikói Egyetem.
A Coves de Artá cseppkövei ugyan turistalátványosságként ismertek, a kutatók viszont a régi geológiai korok üzenetét olvasták ki belőlük. A barlangok különböző részein képződött cseppkövek korát izotópvizsgálatokkal 4,4-3,3 millió évvel ezelőttinek határozták meg, így ezekből a korokból árulnak el számos érdekes információt. A hat eltérő kor tengerszintjének megállapításához nyújtottak adatokat a cseppkőképződmények, a tengerrel találkozó függő cseppkő ugyanis kiöblösödő zsákszerű formában növekedett, s ezek alja pontosan a korabeli tengerszintnek felelt meg. A cseppkő korát urán és ólomizotópok segítségével mérték meg, ehhez a szükséges technológiát az Új-Mexikói Egyetem laboratóriumában fejlesztették ki. Szerencsés véletlen volt, hogy a barlangkutató szakemberek pont jókor találkoztak a munkájukat segítő technológiával, ráadásul pont ideális helyen volt a barlang, ez együttesen adott lehetőséget a vizsgálatokra.
Különösen fontos volt e korok közt a 3,264- 3,025 millió éve volt meleg periódus, ekkor volt ugyanis utoljára olyan magas a légköri szén-dioxid szintje, mint jelenleg. A hőmérséklet ekkor az ipari forradalom előttinél 2-3 fokkal több volt, a tenger pedig 16,2 méterrel volt a mainál magasabb a cseppkövek alapján. Ez az adat ahhoz ad támpontot, amire az ember okozta felmelegedés során a közeli jövőben is számíthatunk, gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben nem emelkedne tovább a jelenlegihez képest a légköri szén-dioxid mennyisége, a tengerszint akkor is növekedni fog még.
Ha viszont tovább gyarapítjuk az üvegházgáz mennyiségét, könnyen elérhetjük azt a szintet, amit a Pliocén Klímaoptimum, az iparosodás előttinél 4-5 °C-kal melegebb periódusa során mutatott a tengerszint: ekkor 23,5 méterrel álltak magasabban a tengerek, mint ma.
A kutatási eredmény segíti azokat a tudósokat, akik a grönlandi és antarktiszi jég olvadása alapján a jövő tengerszintjének alakulását vizsgálják.
A kevesebb denevér nagyobb csecsemőhalandósággal jár
A biológiai sokféleség csökkenése nagyon is kézzel fogható hatású közvetlenül az emberre nézve.
Íme Thorin, az egyik utolsó neandervölgyi
Thorin maradványait elemezve a kutatók a neandervölgyiek eddig ismeretlen vonalára bukkantak.
Így képesek leválasztani saját karjukat a tengericsillagok
A legtöbb élőlény elmenekül, ha támadás éri, ám néhányan ilyenkor inkább megszabadulnak a megtámadott testrészüktől.
A hatévesek nem szeretik az ételben lévő darabkákat
Az ember azt hinné, mi sem jobb, mint egy joghurt a benne lebegő eperdarabokkal, a hatévesek azonban egész másként látják.
A macskák több mint 40 százaléka apportíroz
Általánosan elterjedt nézet, hogy a kutyák hozzák vissza az eldobott játékot, azonban úgy tűnik, a macskák sokkal többször teszik, mint eddig hittük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
