Agyi vérerek károsodása állhat az időskori feledékenység hátterében

Az utóbbi néhány év kutatási eredményei egyre elfogadottabbá teszik azt az elképzelést, miszerint az emlékezeti zavarokat, amik a normális öregedést kísérhetik, az agyat ellátó erek károsodása okozhatja.

Az emlékezeti folyamatokban központi szerepet tölt be a halántéklebenyben elhelyezkedő, nagyjából 3 köbcenti térfogatú struktúra, a hippokampusz. Jelentőségének legszemléletesebb példája a HM-ként ismert, súlyos epilepsziás beteg esettanulmánya az 50-es évekből. Az epilepszia kezelése céljából eltávolították a halántéklebenyének hippokampuszt is magába foglaló részét, ami ugyan megszüntette a rohamokból adódó problémáit, viszont meglepő módon hatottak emlékezetére. HM emlékezett a műtét előtti életére, azonban képtelen volt új emlékeket elraktározni, orvosának például minden találkozásnál újra bemutatkozott; néhány percig tudta csak észben tartani a műtét utáni élete eseményeit.

A hippokampusz sok más eredmény szerint is központi fontosságú az emlékezeti folyamatokban, így logikus a feltevés, hogy az öregedést viszonylag gyakran kísérő emlékezeti zavarban is érintett. Egy 2019-es publikációban a hippokampusz területén mutatták ki a vér-agy gát sérülését embereken, egy másik vizsgálat pedig egereknél talált összefüggést a a magas vérnyomás, az agyi kapillárisok károsodása és a kognitív diszfunkció hármasa között. Az új eredmények alapján a szakemberek a következő forgatókönyvet tartják a legvalószínűbbnek az időskori feledékenység magyarázatára:
Az idősödés során az artériák falában lévő rugalmas és rugalmatlan elemek aránya egyre inkább eltolódhat az utóbbiak irányába, aminek következtében a véredények fala merevebb lesz. A merevség miatt a kisebb átmérőjű artériáknak és a kapillárisoknak is nagyobb erejű lüktetést kell elviselni, ez viszont károsíthatja az erek közvetlen közelében lévő sejteket és így az általuk létrehozott vér-agy gátat is, illetve az idegsejtek periodikus eltávolodását is okozhatja az tápanyagforrásuktól. Mindezek következtében az idegsejtek egyenetlen vérellátással kénytelenek szembenézni, így viszont nem képesek fenntartani a normális emlékezeti folyamatokhoz szükséges aktivitást, ami végül feledékenységhez vezet.
Írta: Reichardt Richárd
Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1364661319301561