Ujjnyi hasonlóság a gyenyiszovai emberekkel

Ez az emberfaj a neandervölgyiek kortársa volt, s a genetikai adatok alapján mind velük, mind pedig a modern emberrel keveredett, ráadásul több alkalommal is. A génjeiket számos ma élő ázsiai eredetű népcsoport hordozza, és az is biztos, hogy több százezer éven át élhettek Ázsiában, de nem tudjuk, hogy pontosan mekkora területet laktak be. A modern emberben sokfelé hátrahagyott genetikai nyomok alapján valószínűleg igen nagy régiót népesíthettek be egykoron, de ennek ellenére rendkívül kevés csontlelet áll rendelkezésre tőlük. Nemrégiben azonosítottak egy tibeti barlangban talált állkapocs-darabot, ezen kívül csak fogak és egy pici ujjtöredék ismertek. Igen fontos előrelépés lenne, ha komplex koponyamaradványokat tudnánk gyenyiszovaiként igazolni, erre azonban egyelőre még várni kell.

Az első, genetikai adatokkal azonosított gyenyiszovai lelet egy ujjcsontdarab volt, amelyet eredetileg két darabba vágtak, két külön helyszínen vizsgálták a darabokat. Az egész csontról készült eredeti orosz képek mára elvesztek, most egy francia-kanadai-orosz kutatócsoport a két töredék együttes vizsgálatát végezte el, az eredményeket a Science Advances folyóiratban közölték.

A 2009-ben kettéválasztott ujjcsontok azonosságát a biztonság kedvéért újbóli genetikai elemzéssel is igazolták. Az ujjcsontról készült mikro-CT és fénymikroszkópos vizsgálat alapján tudták a kutatók megmérni az ujjcsont arányait is (a CT felvételen látszottak az egykori DNS-vizsgálathoz szükséges mintavételezés nyomait, a kis kerek lyukakat), illetve egybeilleszteni virtuálisan a kettévágott darabokat. Az így kapott három dimenziós modell az eredeti csonttal pontosan megegyező méretekkel és arányokkal rendelkezik, így alkalmas az alaktani elemzésre.

Az első csont (balra) neandervölgyi, a második modern ember, a harmadik pedig a gyenyiszovai ember kisujjának utolsó ujjperce.

Forrás: Science Advances

Az ujjcsont egy fiatal gyenyiszovai lány valószínűleg jobb kisujjának utolsó ujjperce volt, a lány a csontnövekedési számítások szerint kb. 13,5 évesen halt meg.  Az arányok és méretek összehasonlítását mind neandervölgyiek, mind ma élő, illetve középkori modern emberek, mind pedig régebbi (a jégkorszak idejéből való) anatómiailag modern emberek csontjaihoz képest végezték el. Az eredmények alapján a gyenyiszovai lány ujjcsontja a neandervölgyi és a modern emberé közt helyezkedett el, de jóval több hasonlóságot mutat a modern emberével, mint a kortárs neandervölgyiével. A neandervölgyi ujjcsontok lapítottabbak a mienknél, és bár egy picit a gyenyiszovai lányé is lapítottnak mérhető, távolról sem annyira, mint a neandervölgyi, s belefér abba a változékonyságba, amit a modern ember ujjcsontja mutat.

A kutatók úgy vélik, hogy a neandervölgyiek ujjainak lapított alakja azt követően fejlődött ki, hogy a gyenyiszovai és a neandervölgyi ember közös ősei elváltak egymástól, a gyenyiszovai pedig azt az ősibb formavilágot örökítette tovább, ami a modern ember jégkori elődeiben, majd bennünk is fennmaradt.

A felismerés azért fontos, mert így elképzelhető, hogy más csontjaiban is jobban hasonlított a gyenyiszovaiak felépítése a modern emberére, mint a neandervölgyiére, s ez a későbbi leletvizsgálatok során óvatosabb összehasonlításokat tesz szükségessé.