Falánk fekete lyukakat vizsgáltak a kutatók
A közelmúltban két tanulmányt is publikáltak, melyek különleges fekete lyukakat mutatnak be. Az egyik galaxisunk közepén, míg a másik több millió fényévre fekszik.
Bár a két fekete lyuk egymástól igen távol helyezkedik el, hasonlítanak egymásra – írja a SlashGear. Mindkét objektum rendkívül falánk, a Tejútrendszer magjában lévő fekete lyuk sosem látott módon nyeli el a környező anyagot, és a másik a teljes univerzumban is példátlan sebességgel táplálkozik.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) szakértői a Sagittarius A*-t elemezve megállapították, hogy az objektum 24 éves vizsgálati története során sosem volt még ilyen falánk. A szupermasszív fekete lyuk óriási mennyiségű gázt és csillagközi port nyel el.
Az objektum alapvetően nem számított nagy elnyelőnek a fekete lyukak között, ez azonban az utóbbi időkben megváltozott. Az elmúlt évben több megfigyelést is végeztek, amelyek azt igazolták: a Sagittarius A* egyre több anyagot szív magába. A kutatók úgy vélik, hogy az átalakulás hátterében egy közeli csillag, a S0-2 vagy egy kettős rendszer, a G2 állhat.
A másik tanulmányban a NASA munkatársai a GSN 069 galaxis közepén elhelyezkedő fekete lyukat mutatják be, amely szintén gyors ütemben szippantja be a gázt és port. A kutatók úgy gondolják, ez is egy szupermasszív fekete lyuk lehet. A becslések alapján az objektum naponta háromszor, négy holdtömegnyi anyagot nyel el.
A fekete lyukat 2018 decemberében azonosították, a mostani tanulmány alapján pedig a világegyetemben példátlan sebességgel falja az anyagot.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
