Rudabányai lelet árulkodik a járás kezdeteiről
Az első Rudapithecus maradványait 1965-ben találták Rudabányán, azóta mintegy 300 egyed maradványaira bukkantak, most egy friss vizsgálat egy nemrégiben feltárt medencecsontból vont le izgalmas következtetéseket.
A medencecsontok nem gyakori leletek, főként abból a korból nem, amikor a mai emberszabásúak, és köztük az emberek elődei éltek. Egy Carol Ward (Missouri-Columbia Egyetem) vezette amerikai-kanadai kutatócsoport vizsgálta meg a kb. 10 millió éves Rudapithecus hungaricus medencecsontot, amelyre a rudabányai lelőhelyen néhány éve bukkantak rá kanadai kutatók. Rudabányán ma a feltárásokat kanadai szakemberek végzik, a kérdéses csontra is egy évek óta itt dolgozó torontói antropológus, David R. Begun talált rá. Korábbi leleteinek elemzéséből már kiderült, hogy a Rudapithecus közel állt a mai afrikai emberszabásúakhoz és az emberelődökhöz is.
A Rudapithecus fán élő, négy lábon mozgó, időnként függeszkedő életmódot folytató emberszabású majom volt, a modern emberszabásúakénál rugalmasabb volt a háta alsó, deréki része. Ez azt jelenti, az ősmajom a talajon képes lehetett a mai emberekhez hasonlóan két lábon állni. A Journal of Human Evolution szakfolyóiratban 2019. szeptember 17-én közölték a kutatás eredményét.
Általában az a kérdés merül fel a járásunkkal kapcsolatban, hogy miért és mikor álltunk két lábra, a Rudapithecus lelet alapján viszont inkább az lenne a helyes kérdés, hogy miért nem ereszkedtek négy lábra elődeink, mint az emberszabásúak?
A csontmaradvány elemzése szerint az ősmajom medencéje és a hátának alsó része különbözött a mai emberszabásúakétól: a mai majmoknál rövid a hát és elnyúlt a medencecsont, ez számukra a négy lábon járást teszi lehetővé, a Rudapithecus viszont hosszú alsó hátrésszel és rövidebb medencével rendelkezett. Amennyiben a mai afrikai emberszabásúakhoz hasonló anatómiai felépítésű elődből fejlődött ki az ember, meglehetősen bonyolult folyamat lehetett a két lábon járáshoz vezető út. Ha viszont a Rudapithecus volt az előd, ez a folyamat jóval egyszerűbb, egyenesebb vonalú lehetett, mivel az ősmajom felépítése eleve kedvezett a két lábon járásnak.
A Rudapithecus apró termetű kb. egy közepes testű kutyához hasonló méretű volt, a mai emberszabásúakénál rugalmasabb felépítésű a törzzsel. Mivel a medencecsont nem volt 100 százalékos, ezért precíz méréseket követően 3D modellt készítettek róla, ezt pedig össze tudták hasonlítani a más csontmaradványokkal és a ma élő majmokéval, az összehasonlításokból jutottak eredményre. A kutatók terve szerint a Rudapithecus többi csontleletét is 3D modellbe illesztik majd, s így az egész anatómiai felépítését könnyebb lesz vizsgálni, ezzel a mai emberszabásúak és az ember ősi elődjének mozgásáról is többet megtudhatunk majd.
Forrás: Égen – Földön – Föld alatt
Barátja vagy ellensége a mesterséges intelligencia a kreatív szakmának?
Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a kreatív szakemberek munkáját a mesterséges intelligencia támogatja és inspirálja. Ez a jövőkép mára valósággá vált, és a hatása máris érezhető.
Hőségnapokon romlik a bombakereső kutyák teljesítménye
Vannak olyan környezeti hatások, amelyek a bombakereső kutyák szaglását, így oedig a sikeres keresést is gátolják.
Ilyen lesz Draco, a pusztulásra termett műhold
Az Európai Űrhivatal (ESA) 2027-re tervezi a speciális műhold felbocsátását és tesztjét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
