Kiosztották a 2019-es Ig Nobel-díjakat

A sokszor pusztán viccesnek látszó kutatások elgondolkodtatóak, teljes tudományos igényességgel születnek, s az eredményeket is komoly szaklapok publikálják, enélkül maga a díj hagyománya se maradhatott volna fenn – idén már 29. alkalommal találtak gazdára az Ig Nobel-díjak.

Az igazihoz hasonlóan az Ig Nobelt is különféle kategóriákban osztják ki, a díjazottak műsorban demonstrálták is a kitüntetett kutatásaikat – a közönség legnagyobb örömére. A díj pénzjutalommal is jár, mégpedig egyenként 10 ezer milliárd dollárral – a valutanem azonban nem az amerikai dollár, hanem a 2009-ben hiperinfláció miatt a forgalomból kivont, értéktelen zimbabwei dollár.

Orvosi kategóriában Silvano Gallus nyerte az elismerést azzal a kutatásával, amelyben a pizzafogyasztás kedvező élettani hatásait vizsgálta, a pozitív hatás egyetlen feltétele az volt, hogy eredeti olasz pizza legyen, amit fogyasztunk. E témában három komoly orvosi szaklapban is publikált cikket az elmúlt évek során a kutató, egyes ráktípusok, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések összefüggésében. Mivel a pizza a legnépszerűbb olasz étel, s a mediterrán konyhát képviselő alapanyagokból készül, a kimutatott pozitív összefüggés is a mediterrán étrendhez kötődhet.

Orvosi oktatás kategóriában egy, az állatok tanításánál alkalmazott klikkeres tanítás módszerét ortopéd sebészek képzésénél felhasználó Karen W. Pryor és kollégája, Theresa McKeon nyerte el. A gyakorlati sebészképzésben sok esetben komoly problémát jelent az idősebb szakemberek és a fiatal orvosok közti konfliktushelyzet, ilyen stresszel teli helyzetben nehezebb a módszerek elsajátítása. A klikkeres oktatás során pozitív megerősítést kaptak a sebészhallgatók, s az így elsajátított ismereteket sokkal pontosabban tudták alkalmazni, mint a hagyományos, demonstrációs oktatás módszerével tanulók.

Biológia kategóriában csótányok mágneses tulajdonságait vizsgáló nemzetközi kutatócsoport kapta a díjat, a kutatásuk során azt mérték fel, hogyan hat a mágneses tér az élő illetve az elpusztult csótányokra. Az eredményeik megerősítették azt a feltételezést, hogy a csótányok valamilyen módon érzékelhetik a földmágnességet, s az élők ezt használhatják is a tájékozódásuk során.

Anatómiai díjat kapott a francia Roger Mieusset és Bourras Bengoudifa. A kutatásukban arra keresték a választ, hogy a férfiak jobb és bal herezacskója közti hőmérséklet-különbség miként alakul pucér, illetve felöltözött állapotban. A vizsgálatokban postások, buszsofőrök, illetve foglalkozási megkötés nélküli önkéntesek vettek részt. Az említett foglalkozásúak hosszú időn, át egy bizonyos testtartásban végzik munkájukat. A herezacskók fő funkciója az, hogy biztosítsa a herék alacsonyabb hőmérsékletét, ez a hőmérséklet a termékenységre van hatása. Az eredmények szerint a bal herezacskó hőmérséklete minden esetben magasabb, de ruhában még tovább növekszik.

Kémiai díjat nyert el egy japán kutatócsoport az 5 éves gyerekek napi nyáltermelésének mennyiségét felmérő munkájával. Az eredményeik szerint az átlag 5 éves naponta fél liternyi nyálat termel, legnagyobb részét evés során.

Mérnöki díjat kapott egy iráni feltaláló, Iman Farahbakhsh, aki a csecsemők pelenkacseréjét és alfelük mosását-szárítását végző automatát szerkesztett és szabadalmaztatott. A masina gyorsan és biztonságosan elvégzi a feladatot, csökkentve ezzel mind a csecsemőre, mind a szülőre nehezedő stresszt. A szerkezet különösen fontos segítség lehet olyan testi fogyatékkal élő szülő számára, aki egyedül nem tudná egyébként ezt a hétköznapi feladatot ellátni, s ráadásul higiénikusabb is a „hagyományos” kézi pelenkacsere módszerénél.

Közgazdasági kategóriában egy nemzetközi kutatócsoport nyert, ők azt vizsgálták, hogy mely ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. Az eredményeik szerint a román lej tartotta meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. Számos ország bankjegyét készítik ma már speciális, hamisítást megakadályozó műanyagból (ezek a pénzek tartósabbak is), s a műanyag mennyiségével összefüggően nő az életképes kórokozók száma is a bankjegyeken.

Béke-Ig Nobelt kapott egy nemzetközi kutatócsoport, ők azt tanulmányozták, hogy a viszkető testrészek vakarása mekkora élvezetet jelent, különböző testrészek esetében. Az eredményeik szerint az alapvetően érzékenyebb bőrű, csiklandósabb testfelületek megvakarása nyújt nagyobb örömet.

Pszichológia kategóriában Fritz Strack német kutató nyert, ő a mosoly hatását vizsgálta annak mozdulatát utánzó arcizomtartás segítségével. A kísérleti alanyainak egy golyóstollat kellett a szájukban fogni kétféle módon, az egyikkel a mosolyhoz nagyon hasonlóan álltak az arcizmok, a másik pedig megakadályozta a mosolyizmok működését. A kutatás egy 30 éve született, azóta is ellentmondásos vizsgálat eredményét cáfolta: pusztán a fizikai mosoly, valódi jókedv nélkül nem hat pozitívan az ember hangulatára.

Fizika kategóriában egy nemzetközi csoport kapta a díjat, ők a vombat kocka alakú ürülékének eredetére keresték a választ. Az ausztrál emlős speciális felépítésű bélfala segítségével képes kockákat „termelni”, a felfedezésnek mérnöki alkalmazásokban lehet jelentősége.

Az IgNobel-díj ötletadója Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szerkesztője volt. Az elismerésnek nem az a célja, hogy a legjobb vagy legrosszabb tudományos munkákat jutalmazza, hanem az, hogy olyan kutatásokra irányítsa rá a figyelmet, amelyek a megszokottól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Abrahams szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg és elgondolkodjanak rajtuk.
A szokásos évi ceremóniát Abrahams humoros tudományos magazinja rendezi a Harvard-Radcliffe Tudományos Fantasztikus Szövetség és a Harvard-Radcliffe Fizika Hallgatók Társasága támogatásával.