Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Tudomány

Tengereink jövője a szárnyascsigák védelmén múlhat

2019.09.26.NG
National Geographic Magyarország

Egy elhivatott fiatal kutatóval beszélgettünk az ember okozta környezetkárosodásról, a tengerek állapotáról és a szárnyascsigák szerepéről a természetvédelemben.

Németh Richárd
Forrás: DEmény Luca Anna

A 2019-es SCIndikátor döntőse, Németh Richárd tengerbiológus kutatási területe egészen rendkívüli, egyrészt mert Magyarországon kevesen foglalkoznak tengerbiológiával, másrészt pedig mert szakmai körökben is szokatlan témát választott: szárnyascsigákat tanulmányoz, és azt, hogy hogyan hat rájuk az ember környezetformáló, környezetszennyező tevékenysége.

Hazánk elég távol esik a tengerektől. Hogyan kezdődött ez a vonzalom a nagy vizek és élőviláguk iránt? Mikor lett az érdeklődésből tudományos kutatás?

Hét éves koromban voltam először a tengernél, amikor Olaszországban nyaraltunk a szüleimmel. Emlékszem döbbentem álltam a hullámokat nézve, napokat a vízben vagy a parton töltöttem, este pedig izgatottan vártam az árapályt. Szuvenírnek is egy hatalmas csigaházat választottam, de akkor még nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget az érdeklődésemnek. Az évek múlásával azonban egyértelművé vált, hogy nem puszta kedvtelésről van szó. Hagyománnyá vált számomra a csigaházak gyűjtése, vásároltam is nyaralásaink során, tizennégy éves koromra már kétezer darabos gyűjteményem volt. Ekkor már tudatosan foglalkoztam a témával, elkezdtem utána olvasni specifikus fajtáknak, így ismertem meg a szárnyascsigák családját is. 2015-ben kezdtem el komolyabban kutatással foglalkozni, mostanra pedig a tengerbiológia a hivatásommá vált, a kagylógyűjteményem pedig több mint hatezer darabosra nőtt.

Szárnyascsigák házai
Forrás: Wikipedia

Kutatásodban a szárnyascsigákkal foglalkozol, illetve az emberi környezetszennyezés őket érintő hatásaival. Miért fontos számodra ez a téma? Mitől különlegesek ezek a csigák?

A szárnyascsigák központi szerepet játszanak a tengerek ökoszisztémájában, elterjedtségükből adódóan minden területi táplálékláncnak fontos részét képezik. Számos tengeri ragadozó, a kúpcsigák, teknősök, rákok és tengeri madarak fő táplálékául szolgálnak. Kihalásuk tömeges kipusztulást eredményezne, komoly veszélybe sodorva a szárnyascsigákra ragadozó fajokat. Védelmük ebből adódóan különösen fontos, és mivel a szárnyascsigák a második legnagyobb fajgazdagsággal rendelkező család, ezért még megmenthetőek.

Milyen veszélyt jelent a szárnyascsigákra a környezetszennyezés?

Rezisztens, fajgazdag családról beszélhetünk, a szárnyascsiga populáció mégis óriási mértékben csökkent az elmúlt évtizedben. Mintavételekkel kimutatták, hogy a család sok fajtája a kihalás szélére került. Ez a tengeri szennyezés következménye, mely direkt és indirekt módon is hat a csigákra. Egyrészt a szennyezés pusztítja a növényevő szárnyascsigák táplálékát, a különböző tengeri füveket és moszatokat, másrészt viszont genetikailag is károsítja a csigákat. Az utóbbi években a szárnyascsigák házain különböző deformációk jelentek meg, mely jelenség a szennyezés genetikájával van összefüggésben.
Öröklődő károsodásokról van szó, ha a szülő egyed mérgező hatásnak van kitéve, az nem csak az adott csigát, hanem utódait is rongálja. Éppen úgy, mint mikor dohányzó szülőkről beszélünk. Ha károsodik a szülő szervezete, károsodik az utód is.

Németh Richárd
Forrás: Demény Luca Anna
Milyen következményekkel járna, ha a szárnyascsigák teljesen eltűnnének a tengerekből?  

Kihalásuk drasztikusan megváltoztatná a tengereket, komoly hatást gyakorolva a szárazföld állapotára, így az emberekre is. Ha a szárnyascsigák eltűnnének, az a tengeri állatok kihalási hullámát idézné elő. Ennek következtében átalakulnának az áramlatok, ami éghajlatváltozást idézne elő. Így az emberi élet is veszélybe kerülhet, mivel elveszítenénk tengeri táplálékforrásainkat és drasztikus időjárás-változásnak lennénk kitéve.

A csigák védelmén kívül miért fontos, hogy komolyan vegyük a tengeri szennyezés problémáját?

A tengerek szennyezettsége nem csak lokális kérdés, hanem globális probléma. Vizeink szennyezettsége pedig nem csak természetvédelmi, hanem társadalmi szempontból is komoly hatású. Ha ugyanis szennyezettek a tengereink, akkor a hazánkba érkező tengeri halakban is lesz mérgező hatás, ami károsítja az emberek egészségét, több lesz a rákos megbetegedés. Fontos, hogy minden erőnkkel védjük a tengereket, hiszen Földünk 71 százalékát víz borítja, vizeink állapota pedig nagyban befolyásolja, hogy a szárazföld milyen állapotban van.

Mit tehetünk lokálisan a szárnyascsigák és a tengerek védelméért?

Egy édesvízi, például dunai szennyezés, nem csak lokálisan mérgez hanem globálisan is hat, hiszen az édesvizeinkbe kerülő káros anyagok végső soron a tengerben kötnek ki. Hogy a tengerek további károsodását elkerüljük elsősorban tájékozódnunk fontos, meg kell ismernünk a problémát, hogy tehessünk kiváltó okai ellen.
Mindennapi életünk során pedig jobban kell figyelnünk arra, hogy mit és hogyan csinálunk, mert együtt nagy eredményt érhetünk el. Próbáljunk meg minél kevesebb műanyag hulladékot termelni, használjunk környezetkímélő tisztítószereket, és figyeljünk rá, hogy ne öntsünk káros anyagokat, például olajat a lefolyóba! Ha pedig tengeri halat vásárolunk, válasszunk nem illegális halászatból származó árut, saját és a tengeri állatok védelme érdekében is!

Az interjút készítette: Demény Luca Anna

Németh Richárddal találkozhatnak a MEMO – Mesterek és Módszertanok Házában, ahol előadást fog tartani a tengerek védelméről és a szárnyascsigákról.

Időpont: 2019. október 17. , csütörtök 19:00-21:00

Helyszín: 1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

 

 

Hozzászólások

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket