Tengereink jövője a szárnyascsigák védelmén múlhat
Egy elhivatott fiatal kutatóval beszélgettünk az ember okozta környezetkárosodásról, a tengerek állapotáról és a szárnyascsigák szerepéről a természetvédelemben.
A 2019-es SCIndikátor döntőse, Németh Richárd tengerbiológus kutatási területe egészen rendkívüli, egyrészt mert Magyarországon kevesen foglalkoznak tengerbiológiával, másrészt pedig mert szakmai körökben is szokatlan témát választott: szárnyascsigákat tanulmányoz, és azt, hogy hogyan hat rájuk az ember környezetformáló, környezetszennyező tevékenysége.
Hazánk elég távol esik a tengerektől. Hogyan kezdődött ez a vonzalom a nagy vizek és élőviláguk iránt? Mikor lett az érdeklődésből tudományos kutatás?
Hét éves koromban voltam először a tengernél, amikor Olaszországban nyaraltunk a szüleimmel. Emlékszem döbbentem álltam a hullámokat nézve, napokat a vízben vagy a parton töltöttem, este pedig izgatottan vártam az árapályt. Szuvenírnek is egy hatalmas csigaházat választottam, de akkor még nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget az érdeklődésemnek. Az évek múlásával azonban egyértelművé vált, hogy nem puszta kedvtelésről van szó. Hagyománnyá vált számomra a csigaházak gyűjtése, vásároltam is nyaralásaink során, tizennégy éves koromra már kétezer darabos gyűjteményem volt. Ekkor már tudatosan foglalkoztam a témával, elkezdtem utána olvasni specifikus fajtáknak, így ismertem meg a szárnyascsigák családját is. 2015-ben kezdtem el komolyabban kutatással foglalkozni, mostanra pedig a tengerbiológia a hivatásommá vált, a kagylógyűjteményem pedig több mint hatezer darabosra nőtt.
Kutatásodban a szárnyascsigákkal foglalkozol, illetve az emberi környezetszennyezés őket érintő hatásaival. Miért fontos számodra ez a téma? Mitől különlegesek ezek a csigák?
A szárnyascsigák központi szerepet játszanak a tengerek ökoszisztémájában, elterjedtségükből adódóan minden területi táplálékláncnak fontos részét képezik. Számos tengeri ragadozó, a kúpcsigák, teknősök, rákok és tengeri madarak fő táplálékául szolgálnak. Kihalásuk tömeges kipusztulást eredményezne, komoly veszélybe sodorva a szárnyascsigákra ragadozó fajokat. Védelmük ebből adódóan különösen fontos, és mivel a szárnyascsigák a második legnagyobb fajgazdagsággal rendelkező család, ezért még megmenthetőek.
Milyen veszélyt jelent a szárnyascsigákra a környezetszennyezés?
Rezisztens, fajgazdag családról beszélhetünk, a szárnyascsiga populáció mégis óriási mértékben csökkent az elmúlt évtizedben. Mintavételekkel kimutatták, hogy a család sok fajtája a kihalás szélére került. Ez a tengeri szennyezés következménye, mely direkt és indirekt módon is hat a csigákra. Egyrészt a szennyezés pusztítja a növényevő szárnyascsigák táplálékát, a különböző tengeri füveket és moszatokat, másrészt viszont genetikailag is károsítja a csigákat. Az utóbbi években a szárnyascsigák házain különböző deformációk jelentek meg, mely jelenség a szennyezés genetikájával van összefüggésben.
Öröklődő károsodásokról van szó, ha a szülő egyed mérgező hatásnak van kitéve, az nem csak az adott csigát, hanem utódait is rongálja. Éppen úgy, mint mikor dohányzó szülőkről beszélünk. Ha károsodik a szülő szervezete, károsodik az utód is.
Kihalásuk drasztikusan megváltoztatná a tengereket, komoly hatást gyakorolva a szárazföld állapotára, így az emberekre is. Ha a szárnyascsigák eltűnnének, az a tengeri állatok kihalási hullámát idézné elő. Ennek következtében átalakulnának az áramlatok, ami éghajlatváltozást idézne elő. Így az emberi élet is veszélybe kerülhet, mivel elveszítenénk tengeri táplálékforrásainkat és drasztikus időjárás-változásnak lennénk kitéve.
A csigák védelmén kívül miért fontos, hogy komolyan vegyük a tengeri szennyezés problémáját?
A tengerek szennyezettsége nem csak lokális kérdés, hanem globális probléma. Vizeink szennyezettsége pedig nem csak természetvédelmi, hanem társadalmi szempontból is komoly hatású. Ha ugyanis szennyezettek a tengereink, akkor a hazánkba érkező tengeri halakban is lesz mérgező hatás, ami károsítja az emberek egészségét, több lesz a rákos megbetegedés. Fontos, hogy minden erőnkkel védjük a tengereket, hiszen Földünk 71 százalékát víz borítja, vizeink állapota pedig nagyban befolyásolja, hogy a szárazföld milyen állapotban van.
Mit tehetünk lokálisan a szárnyascsigák és a tengerek védelméért?
Egy édesvízi, például dunai szennyezés, nem csak lokálisan mérgez hanem globálisan is hat, hiszen az édesvizeinkbe kerülő káros anyagok végső soron a tengerben kötnek ki. Hogy a tengerek további károsodását elkerüljük elsősorban tájékozódnunk fontos, meg kell ismernünk a problémát, hogy tehessünk kiváltó okai ellen.
Mindennapi életünk során pedig jobban kell figyelnünk arra, hogy mit és hogyan csinálunk, mert együtt nagy eredményt érhetünk el. Próbáljunk meg minél kevesebb műanyag hulladékot termelni, használjunk környezetkímélő tisztítószereket, és figyeljünk rá, hogy ne öntsünk káros anyagokat, például olajat a lefolyóba! Ha pedig tengeri halat vásárolunk, válasszunk nem illegális halászatból származó árut, saját és a tengeri állatok védelme érdekében is!
Az interjút készítette: Demény Luca Anna
Németh Richárddal találkozhatnak a MEMO – Mesterek és Módszertanok Házában, ahol előadást fog tartani a tengerek védelméről és a szárnyascsigákról.
Időpont: 2019. október 17. , csütörtök 19:00-21:00
Helyszín: 1077 Budapest, Wesselényi u. 73.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
