Továbbra sincs nyoma a sikertelenül landoló indiai holdszondának
2019. szeptember 7-én kísérelte meg a landolást a Vikram leszállóegység, azonban megszakadt vele a kapcsolat mielőtt elérte volna a felszínt.
India lehetett volna a negyedik nemzet, amelynek sikerül a Holdra leszállnia, azonban a Vikram sikertelen landolása ezt a lehetőséget kissé távolabbra tolta. A leszállóegységgel a landolási folyamat legvégén, kb. 2,1 km magasságban szűnt meg a kommunikáció, és a későbbi próbálkozások során sem sikerült felvenni vele a rádiókapcsolatot. Feltehetőleg a Holdba csapódhatott, a maradványait viszont a Hold körül keringő LRO űrszonda képes lenne felfedezni. (2019 tavaszán szintén sikertelenül landolt izraeli Beresit nyomát sikerült megtalálnia a NASA űrszondájának.)
A számítások szerint a Vikram 2,1 km magasságban, de a felszínre vetítve mindössze pár száz méterre volt a leszállóhelytől, és meglehetősen nagy volt a sebessége, amikor megszakadt vele a kapcsolat, így a nyomai is e területen keresendőek. India ugyan azt állította korábban, hogy sikerült megtalálniuk a szondát, de azóta se tudták vele felvenni a kapcsolatot. A szonda állapotáról az LRO nagy felbontású felvétele adhatott volna tájékoztatást, ugyanis szeptember 17-én átrepült az amerikai űrszonda a Vikram déli sarkvidéki leszállóhelye felett.
A NASA beszámolója szerint a szeptemberi átrepüléskor a terület nagy része árnyékos volt, lapos szögben érte a napfény, így az is könnyen lehet, hogy valamilyen magaslat árnyéka takarta a Vikramot (illetve azt, ami maradt belőle).
Októberben ismét elrepül majd az LRO a terület felett, s akkor már jóval kedvezőbb megvilágítási viszonyok mellett talán sikerül rátalálni a – nagy valószínűséggel – becsapódott indiai szondára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
