Kezelhető a „kemoagy” egereknél
A rákos megbetegedések kezelésében továbbra is fontos szerepük van a különböző kemoterápiás szereknek, azonban ezeknek sajnos számos kellemetlen mellékhatása lehet.
Az egyik ilyen a kemoterápia indukálta kognitív hanyatlás, mely a köznyelvben kemoagy vagy esetleg kemoköd elnevezéssel szerepel.
A jelenség lényege, hogy a kognitív funkciók, mint például az emlékezet vagy a nyelvhasználat, valamilyen zavart szenvednek. Egy 52 éves férfi például arról számolt be, hogy amikor a pikkelysömörre használt krémet akarta felíratni az orvosával, nem jutott eszébe a krém szó. Egy hetvenes éveiben járó nyugdíjazott tanár arra panaszkodott, hogy képtelen koncentrálni olvasás közben. Egy fiatalabb nő pedig napokig kereste mobiltelefonját, míg végül a mélyhűtőben lelt rá.
A példák alapján talán látszik, hogy a kemoterápia indukálta kognitív hanyatlás jelentősen megnehezítheti a hétköznapokat. Ezért fontos vizsgálni a jelenséget és szerencsére nem tétlenkednek a kutatók. Egy 2018-as vizsgálat eredményei mutattak rá arra, hogy a mellékhatások hátterében az idegsejtek nyúlványait borító mielinhüvelyek hiánya, vagyis a mielinizáció elégtelensége állhat (erről a kutatásról részletesebben itt olvashatnak). Emellett nemrég az is kiderült, hogy bizonyos idegsejtek mesterséges ingerlésével fokozható a mielinizáció az egerek agyában.
Mivel a mesterséges ingerlési eljárások terápiás alkalmazása embereken a közeljövőben nem várható, a Stanford Egyetem kutatói az ingerlés hatásának hátterében álló folyamatok vizsgálatával próbáltak meg más lehetőségeket feltérképezni. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a BDNF nevű fehérjének és a mielinhüvelyeket létrehozó sejteken kifejeződő receptorának központi szerepe van a mielinizáció fokozásában.
A kutatóknak sikerült a receptoron ható anyag beadásával megakadályozniuk a viselkedéses és szövettani elváltozások kialakulását a kemoterápiás szerrel kezelt egerekben. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben a BDNF receptorán ható anyagok megakadályozhatják a kemoterápia káros kognitív hatásainak kialakulását embereknél is.
Írta: Reichardt Richárd
Források:
Szinkrotron segítségével fedeztek fel egy kihalt bojtosúszós halat
A kőzetek belsejébe zárt ősmaradványokat Franciaországban találták, és svájci szakembereknek sikerült feltárniuk a titkaikat.
Fürdőszobáink hívatlan lakóit vizsgálták
Lakásainkat rengeteg élőlénnyel megosztjuk, köztük mikrobák milliárdjaival is.
Ősi rokonaink által hagyott lábnyomokat találtak
Az 1,5 millió éves, megkövesedett nyomok Kenyában kerültek elő.
A cicaszínek sok évtizedes rejtélyét sikerült megoldani
A vörös cicák szinte mind kandúrok, a teknőctarkák és a kalikók pedig csak nőstények – végre az is kiderült, minek köszönhető ez.
Aggasztó hatást gyakorolt a gyermekekre a pandémia
Magyar szakértők mérték fel a kisgyerekek kütyühasználatát a pandémia alatt és után.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
