Hét évszázad szüreti időpontjai tükrözik az klíma változásait

Viszonylag sok adat áll rendelkezésre a kora tavaszi növényzet változásairól Európában, azonban az őszi helyzetről jóval kevesebb ismeretünk van. A szőlő szüreti időpontjairól keresett adatokat egy német, francia és svájci kutatókból álló csoport, az eredményeiket a Climate of the Past szakfolyóiratban közölték. Burgundia sok évszázados, hagyományos borvidékén olyan helyet kerestek, ahol mind a mai napig folyamatosan művelik a szőlőültetvényeket. 1836-ban ugyan már készült Dijon környékén egy több évszázados adatbázis erről, azonban az ottani szőlők jelentős része mára eltűnt, így az adatsorok megszakadtak, és most a kb. 45 kilométerre lévő város, Beuane adataihoz fordultak. Ahhoz, hogy a szüret időpontját kiderítsék, számtalan történelmi forrást és feljegyzést kutattak át a Beaune város környéki szőlőterületekről. A település határában sok évszázada ugyanott húzódnak a szőlőtermő helyek, nem voltak a területet átalakító változások, így ideális helyszínt jelent a kutatáshoz.

Az adatokat a város krónikáiban, középkori kéziratokban, az uradalmi és egyházi birtokokon a szüreti munkásoknak fizetett bérről készült jegyzékekben, majd később hírlapokban találták meg. A francia szőlőtermő vidékeken a szüret lehetséges legkorábbi időpontját minden évben a területet felügyelő város tanácsnokai határozták meg, ennél korábban tilos volt megkezdeni a munkát, ez a szabályozás egészen a 20. század közepéig tartott. A nagy történelmi adatgyűjtés eredményeként a kutatócsoportnak sikerült 664 évre visszamenő (1354-2018) sorozatot összeállítania. Az adatsort összehasonlították más szőlőtermő vidékek rendelkezésre álló (rövidebb időszakokat átölelő) adataival, illetve ellenőrizték az időszakra vonatkozó évgyűrűkből rekonstruált, majd később műszeres mérésekkel jegyzett átlaghőmérsékleti trendekkel való kapcsolatát is, például azt, hogy a kis jégkorszak idejének hidegebb éveiről a szőlő szüret időpontok helyesen tanúskodnak-e. Voltak persze évek, amikor háborúk vagy járványok miatt a szüret normál szervezettsége felbomlott, de szerencsére csak igen kevés ilyen hiányos év van az adatok közt.

Számos év során tapasztaltak különösen korai szüreti időpontot, ezek egészen sokáig csupán egyedi, tendenciát nem követő kiugró évek voltak, 1719-ig csak átlag 15 évente fordult ilyen elő, 1720-2002 között csak minden 56 év volt kiemelkedően meleg, és így a szüret is korábbra esett. Különösen kiugró év volt 1540-ben, amikor egész Európát rendkívüli aszály és hőség sújtotta már tavasztól kezdődően. Ebben az évben a Notre-Dame de Beaune templomában (hozzájuk tartoztak a környék egyházi szőlői) május és augusztus között 8 alkalommal tartottak könyörgést az esőért. Ugyanebben az esztendőben a Rajna vidéki szőlőkben mazsolává aszalódtak nyár végére a szemek, s augusztus során annyira forró volt a talaj, hogy égette a mezítláb járók talpát.

2003-tól a kutatási periódus 2018-as végéig tartó 16 évből 8 forró volt, hasonló körülményeket hozva, mint 1540-ben. A teljes 664 éves időszak első felében szeptember 28-án volt a szüret kezdeti napja, egészen 1987-ig. A fordulópontot jelentő 1988-at követően a szüret időpontja 13 nappal korábbra esett, szeptember 15-re.

Az évszázadokon át stabil átlag utóbbi 30 éves igen jelentős eltérése tükrözi a hőmérsékleti-időjárási trendekben tapasztalt változásokat, számtalanszor hallhattuk, olvashattunk az újabb rekord meleg év hírét, a hőhullámokat, aszályokat. A szőlők ugyanígy követték ezt a tendenciát azzal, hogy korábban beérett a termésük. A jelen kutatás az eddigi leghosszabb időszakot átfogó, eredeti forrásokból dolgozó vizsgálat volt, a kutatók szerint más területeken, más mezőgazdasági terményekkel is érdemes elvégezni.