Füst nélkül könnyebb
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor – de ennél jóval több ember életére hatással van a cigaretta az égés során keletkező füst miatt.
Azonban a tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően ma már léteznek olyan technológiák, amelyek csökkenthetik a dohányzás okozta ártalmakat. Azt azonban tudnunk kell, hogy ezen új technológiai vívmányok használata sem lehet soha olyan hatékony az ártalomcsökkentésben, mintha el se kezdtük volna használni a dohány- és nikotintartalmú termékeket, illetve, ha leszokunk a dohányzásról.
Közös cél, közös érdek
Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nem csak a dohányosok saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Szinte minden embernek a szűk, illetve tágabb környezetében van olyan ismerős, barát vagy családtag, aki cigarettázik, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.
A dohányzás függőséget okoz és komoly egészségügyi kockázatokat hordoz. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) hivatalosan is veszélyesnek minősített. A füstben találhatóak karcinogén anyagok, de vannak olyanok is, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedésekért felelősek, illetve ártalmasak a légutakra, ezért a füst belélegzése komoly egészségügyi kockázatokkal jár. A nikotinról már köztudomású, hogy függőséget okoz, ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy ami elsősorban felelős a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásáért, az nem a nikotin, hanem az égés, és az ennek során keletkező füst.
A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Ez a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek. Ezáltal egyáltalán nem keletkezik füst, vagyis így tudjuk leginkább megvédeni a magunk és a környezetünkben lévők egészségét.
Dohányzás esetén igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, azáltal tudjuk a legtöbbet tenni egészségünkért, ha minél hamarabb felhagyunk e káros szokásunkkal.
Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen egy füstmentes technológiát választunk, nemcsak saját magunk, de a közvetlen környezetünkben élőket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.
Büdös szagok nélkül
Ezeknek a lényege, hogy–nem történik a használatuk során égés, így a füst kiküszöbölésével csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest.
Az egyik ilyen alternatíva például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik alternatíva a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát 2felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.
Ezen technológiák hatásait otthonunkban is tapasztalhatjuk: nem lesznek barnák a falak, s az állott füst szaga sem ivódik beléjük. Elég ma már csak bekukkantani egy régebben „kis büdösként” működő kocsmába, illetve megkönnyebbülten konstatálhatjuk a munkahelyeken, zárt légterű vendéglátóhelyeken a füstmentesség hatását.
Szó sincs persze azért kockázatmentességről: a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk nem ismert, másrészt ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.